Alig egy héttel az október 2-i népszavazás előtt, semmi sem jöhetett volna jobban a kormánynak, mint egy robbantás Budapesten. Mielőtt azonban pánikolni kezdenénk, nézzük át, miért nem túl valószínű, hogy az iszlamisták durrantottak.
Még az orosz elemzők is úgy gondolják, hogy Aszad el fogja veszíteni a háborút Szíriában, ha nem kezd valamit a hadseregével. A kérdés, hogy lehet-e kezdeni vele valamit egyáltalán?
Kényelmetlen igazsággal kell szembenéznie Európának – vallja Kötter Tamás író, akit a világot és Magyarországot feszítő kérdésekről faggattunk.
Pedig a kormánypárt arra az ígéretre építette egész kampányát a tavaszi választási időszakban, hogy Szlovákia nem felelős a menekültválságért, miközben mások fegyvereket küldenek oda.
Múlt hét pénteken a szövetségi bíró elkaszálta az Álló Sziklánál gyülekező indián törzsek beadványát, hogy állítsák le a rezervátumon keresztül tervezett vezeték megépítését. Az indiánok mégis győztek.
Az elmúlt hetekben több ezren látogattak el az észak-dakotai Álló Szikla sziú indián rezervátumba, hogy támogassák a helyi törzset a földjüket érintő
Elnézve a panelházakat, folyamatosak a harcok. A szétlőtt, ásító lyukak a falakon azonban nem üldözték el a helyieket. Az épületekben változatlanul emberek laknak, mert nincs hová elmenekülni. A tűzszünet jegyében be-becsap a gránát.
A 2015 februárjában életbe lépett minszki megállapodás szerint tűzszünetnek kellene lennie Kelet-Ukrajnában. Ehhez képest minden nap lövöldöznek, gyakorlatilag háború van. Erről személyesen győződtünk meg. Jászberényi Sándor tudósít.
Az európai menekültkrízisből és káoszból Moszkva profitál, pedig az orosz gazdasági mutatók olyan rosszak, hogy akár már az év végén is összeomolhat az ország. Interjú Szergej Viszockíj ukrán politikussal.
1991. augusztus 24-én kiáltották ki a független ukrán államot. A nemzeti ünnep most is erős jelentőségű. Csütörtökre várták az ukránok a világban az oroszok proxijaként elhíresült szakadárok betörését. Nem is kellett csalatkozniuk. Helyszíni riport.
A Foreign Affairs újságírói két hetet töltöttek az Iraki Kurdisztán területén, hogy közelről lássák a terrorszervezet működését és a háborút, amely ellene dúl. Több ISIS-tag is nyíltan beszélt nekik arról, hogyan éri el az Iszlám Állam, hogy csatlakozzanak hozzájuk.
Szinte minden, napjainkban zajló fegyveres konfliktusban megtalálhatóak külföldiek. Magyarok is harcolnak a frontokon. Egy húszas éveinek a közepén járó fiúval beszélgettünk, akiről ránézésre senki nem mondaná meg, hogy egy harcoló alakulat tagja.
Az orvosi ellátás akadozik, a tanteremként használt konténert felgyújtották, de a halottaknak jár a végtisztesség. Teherautóval viszik őket tovább. Egy jazidi menekülttáborban jártunk.
Mindenki fél és retteg, senki sem beszél szívesen, félve a kormányzati megtorlástól. Ha senki sem áll vele szóba, egy újságíró ilyen helyzetben nem tehet mást, mint Pokémon Gót játszik Isztambulban.
Az autók maguktól közlekednek, a gépek értik, mit mondanak nekik és kitalálják, mit várnak tőlük. Megtanulnak írni, zenét szerezni, sakkozni és pókerezni. Ha ez így megy tovább, lesz-e munkánk 15 év múlva?
Azzal, hogy meghalt, nincs többé pontunk, amihez képest meghatározhatnánk magunkat. Egyedül maradtunk a tengeren, Esthajnalcsillag nélkül.
A „késes” intifáda lecsengeni látszik. A kérdés persze az, hogy tartós lesz-e a béke a Templom-hegyen.
Napjainkban a NATO és Oroszország talán a hidegháború új fejezetét nyitja meg. Mi várható a keleti határon? Valóban bekeményítenek az oroszok?
Jemenben több ezren vesztették életüket a légicsapásokban. Az ország súlyos humanitárius válságtól szenved, ami éhezéshez és újabb menekültválsághoz vezethet. Úgy tűnik, könnyebb volt a háborút elindítani, mint befejezni.
Az Iszlám Állam elleni harc a zárófejezetéhez közeledik. A várható károkról, az iszlamista terrorizmusról és a menekültválságról Dr. Dezső Tamás asszírológust kérdeztük.
Az aleppói fekéllyel megfertőzött emberekről készült felvételek bejárták a világsajtót. A szörnyű bőrelváltozások egy Európára leselkedő új veszéllyel fenyegetnek. A kór valóban fenyegetést jelent, de nem Európára.
A szovjet gyártmányú páncélos valóban „a nép tankja”. Akárcsak az AK-47-es gépkarabély, a T-54 és T-55 típusú tankok is ott vannak a világ szinte összes fegyveres összecsapásában.
Jó könyveket mutatunk. Most jelentek meg.
Június 2-án a Bundestag népirtásnak minősítette az 1915-ben megkezdett örményellenes mészárlását. A döntés többeket meglepett, köztük a török elnököt.
