1991. augusztus 24-én kiáltották ki a független ukrán államot. A nemzeti ünnep most is erős jelentőségű. Csütörtökre várták az ukránok a világban az oroszok proxijaként elhíresült szakadárok betörését. Nem is kellett csalatkozniuk. Helyszíni riport.
A Foreign Affairs újságírói két hetet töltöttek az Iraki Kurdisztán területén, hogy közelről lássák a terrorszervezet működését és a háborút, amely ellene dúl. Több ISIS-tag is nyíltan beszélt nekik arról, hogyan éri el az Iszlám Állam, hogy csatlakozzanak hozzájuk.
Szinte minden, napjainkban zajló fegyveres konfliktusban megtalálhatóak külföldiek. Magyarok is harcolnak a frontokon. Egy húszas éveinek a közepén járó fiúval beszélgettünk, akiről ránézésre senki nem mondaná meg, hogy egy harcoló alakulat tagja.
Az orvosi ellátás akadozik, a tanteremként használt konténert felgyújtották, de a halottaknak jár a végtisztesség. Teherautóval viszik őket tovább. Egy jazidi menekülttáborban jártunk.
Mindenki fél és retteg, senki sem beszél szívesen, félve a kormányzati megtorlástól. Ha senki sem áll vele szóba, egy újságíró ilyen helyzetben nem tehet mást, mint Pokémon Gót játszik Isztambulban.
Az autók maguktól közlekednek, a gépek értik, mit mondanak nekik és kitalálják, mit várnak tőlük. Megtanulnak írni, zenét szerezni, sakkozni és pókerezni. Ha ez így megy tovább, lesz-e munkánk 15 év múlva?
Azzal, hogy meghalt, nincs többé pontunk, amihez képest meghatározhatnánk magunkat. Egyedül maradtunk a tengeren, Esthajnalcsillag nélkül.
A „késes” intifáda lecsengeni látszik. A kérdés persze az, hogy tartós lesz-e a béke a Templom-hegyen.
Napjainkban a NATO és Oroszország talán a hidegháború új fejezetét nyitja meg. Mi várható a keleti határon? Valóban bekeményítenek az oroszok?
Jemenben több ezren vesztették életüket a légicsapásokban. Az ország súlyos humanitárius válságtól szenved, ami éhezéshez és újabb menekültválsághoz vezethet. Úgy tűnik, könnyebb volt a háborút elindítani, mint befejezni.
Az Iszlám Állam elleni harc a zárófejezetéhez közeledik. A várható károkról, az iszlamista terrorizmusról és a menekültválságról Dr. Dezső Tamás asszírológust kérdeztük.
Az aleppói fekéllyel megfertőzött emberekről készült felvételek bejárták a világsajtót. A szörnyű bőrelváltozások egy Európára leselkedő új veszéllyel fenyegetnek. A kór valóban fenyegetést jelent, de nem Európára.
A szovjet gyártmányú páncélos valóban „a nép tankja”. Akárcsak az AK-47-es gépkarabély, a T-54 és T-55 típusú tankok is ott vannak a világ szinte összes fegyveres összecsapásában.
Jó könyveket mutatunk. Most jelentek meg.
Június 2-án a Bundestag népirtásnak minősítette az 1915-ben megkezdett örményellenes mészárlását. A döntés többeket meglepett, köztük a török elnököt.
Az 1800-as éveknél korábbi időkben az emberek kétszer aludtak egy éjszaka.
A támadó tényleg a terrorszervezet tagja volt? Vagy csak nagyobb hírverést akart szerezni magának? A válasz az ISIS szempontjából teljesen lényegtelen.
Érdekes elemzés jelent meg egy amerikai külpolitikai portálon. Eszerint messze alábecsüljük azoknak a számát, akik az Iszlám Államhoz csatlakoztak. Ráadásul a nyugatról csatlakozók száma rohamos ütemben növekszik.
Akkor még Hoszni Mubárak volt az elnök, aki azóta is házi őrizetben tengeti napjait egy luxuskórházban. Aggódni azonban nem nagyon kell érte.
Több százan tűntek el az ukrán-orosz konfliktus alatt. Semmit sem tudni róluk, kivéve, hogy a családjuk hazavárja őket. Az ukrán frontról jelentjük.
Amíg Európa a menekültválsággal és a szíriai rendezés kérdésével van elfoglalva, az ukrán konfliktus csendesen izzik a szomszédban. Az ukrán frontról jelentjük.
Szíriában és Irakban harcos nők szállnak szembe az Iszlám Állam csapataival. Olyan nők, akik keményebbek tudnak lenni a férfiaknál is. Ha azt gondolja, hogy a Közel-Kelet kevés női példaképet tud felmutatni, téved.
A kurdok és a törökök között egyre jobban elharapózik a háborúskodás. Ankara egyszerre vív harcot a kurd munkáspárttal saját határain belül és lép fel a szíriai kurd kantonokkal szemben. A török-kurd viszálynak eddig egy nyertese van: az Iszlám Állam.
A napokban jelent meg egy kiváló politikai elemzés az Iszlám Állam politikájáról Törökországgal. A cikket jegyző szakértők szerint az Iszlám Állam nagyon azon van, hogy beléptesse Törökországot a háborúba.
