Egy tudóscsoport szerint jégkorszak felé haladunk, amit azonban „semlegesít” majd az emberi üvegházgáz-kibocsátás. Az elmélet jó, a hiba annyi, hogy most is jégkorszakban élünk.
Elpuhultak vagyunk, túlsúlyosak, rosszul táplálkozunk, kevés vitamint juttatunk a szervezetbe. A télvíz idején tobzódó kórokozók számára nem jelentünk kihívást.
Ma már 20 perccel több világosság jut egy napra, mint karácsonykor. Március végére a Nap felé fordulunk, vége a depressziónak.
Egyes híradások arról számolnak be, hogy a magyarokat a besenyőktől elszenvedett katonai csapás kényszerítette a Kárpát-medencébe. Tévedés.
Helyzetéből adódóan a budapesti Duna szakasz könnyen befagyhat a feltorlódó jégtáblák miatt. Olyannyira, hogy a középkorban a jég még vígan elbírhatta akár a királyválasztó tömeget is.
A honfoglalás alkalmából őseink tönkreverték a Kárpát-medence felé nyújtózó szomszédos hatalmakat. Megtehették, a hátországban béke honolt: nem ellenségek várták itt őket.
Mit éreznénk, ha az újságban olvasnánk a kenyér árának 95 ezer pengőre emeléséről, de másnap a péknél már csak 150 ezerért kapnánk meg?
A háborús erőfeszítések, a Harmadik Birodalom „megsegítése”, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettség szó szerint kimondhatatlan mértékű inflációt okozott Magyarországon 1945-46-ban. A pesti vicc és szomorú háttere.
Sopron és környéke volt az egyetlen terület, ahol az emberek népszavazással alkothattak véleményt a trianoni békediktátumról. Épp 90 éve.
Vannak veszélyeztetett fajok, melyeket nincs pénz megmenteni.
Álmos nagyfejedelem a IX. század derekán szervezte meg a magyarok első államát, amikor hét fejedelmi személy vérrel pecsételte meg a szerződést: Álmos örökletes vezetésével új hazát keresnek, és átköltöznek a Kárpát-medencébe. Nem űzte senki, a „történelem fizikája” vonzotta ide őket.
A lehető legszigorúbb védelem alá helyezték a mondák turulmadarával azonosított kerecsensólymot és a kék vércsét.
Centiméterekben mérhető az az esőmennyiség, ami hiányzik Magyarországról. A természet pusztul, a mezőgazdaság küszködik.
„Termőterület: Magyarország, Szerbia, Spanyolország” – több magyar fűszerpaprika csomagolásán olvastuk ezt az információt. Utánajártunk, miért jobb nekünk a külföldi még a hungarikumhoz is.
Szent István csak királyként volt első: Levedi évszázaddal korábban a magyarok független „elő-államának” első vajdája volt, míg István őse, Álmos a IX. század derekán Etelközben már ténylegesen állami keretek közé szervezte meg a magyarságot.
Török történelemtanárok is élénken érdeklődnek a mohácsi csatáról készített magyar animációs film iránt. Tömegjelenetek, csapatmozgások, térképek és narráció – sokkal több, mint szórakozás.
Csütörtökön Nyugat-Magyarországon 1,5-2 centis hó hullott, péntek reggel Pesten és Miskolcon havazott. Ez az „ipari havazás”.
Az evolúció nem tud lépést tartani autóink sebességével. Akkor is lassítani kell, ha a szarvas biztonságos távolban vágott át az jármű előtt – jótanácsok baj esetére.
A Magyar Királyság igazi európai nagyhatalomvolt Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond korában, bár három tenger soha nem mosta partjainkat. Egymás „megfúrásában” pedig már akkor is nagyok voltunk.
Az autópályákat védő kerítéseket a szarvas sok szakaszon átugorja, a vaddisznó „átbújik” alatta, a felhajtókon pedig bármilyen állat akadálytalanul a sztrádára juthat. A menekvés embernek és állatnak is nehéz, a károk nehezen megbecsülhetők, de a személyi sérülés arányaiban kevés.
A „vérkaticák”az embernél allergiát okozhatnak, és néha harapnak is.
Nehéz munka a magyar őstörténet kutatása, az eredmények bemutatása pedig hálátlan feladat. Ortodox finnugristák és sumérhívők támadását váltja ki minden, ami nem az ő ízlésük szerint való. Van, akit érzelmei hajtanak, mások nem tudnak kilépni elefántcsonttornyukból – az internet mindenkinek névtelenséget biztosít.
A szovjet támadás 1956. november 4-én vérbe fojtotta a magyar forradalmat, de a harcot még sokan nem adták fel.
Óriások kicsinyített másai éltek a Kréta időszakban a Kárpát-medencében.
