Magyarországnak komoly lehetõségei nyílhatnak az arab tavaszként ismert, az észak-afrikai és egyes Öböl-országokon végigsöpört elégedetlenségi hullám után – írja a Világgazdaság. A térséget – üzleti szempontból is – kiválóan ismerõ szakértõk (Pados László, a TESCO Consulting Kft. ügyvezetõ igazgatója, Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arab tagozatának az elnöke, Deés György, a Magyar–Egyiptomi Üzleti Tanács elnöke) azonban úgy vélik, az államnak komoly szerepet kell vállalnia, hogy segítse a cégek piacszerzését.
Líbiával és Egyiptommal az élen a régió országainak mindegyike nagyon komoly fejlesztési programok elõtt áll. Egy részük – például a kõolajban gazdag Líbia – a helyzet normalizálódása után saját maga is képes lesz finanszírozni a részben már a megmozdulások elõtt elkezdett programokat, mások – a többi között a magyarok számára ugyancsak kiemelten fontos partnerország, Egyiptom – ebben külföldi segélyekre szorulnak. Ezeket – az Európai Unió és az Egyesült Államok mellett – várhatóan a térségben politikai és gazdasági befolyását növelni szándékozó gazdag olajállamok (Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán) vállalják át, saját alapjaikon keresztül. Ilyen megközelítésben is a legjobb idõben látogat – szeptemberben – Szaúd-Arábiába a magyar kormányfõ – mondta a lapnak Miklóssy Ferenc.
A szakemberek szerint a legfontosabb, hogy idõben kell lépni.
A térségbeli országban komoly infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség. A magyarok elsõsorban helyi állami vállalatok vagy nagy nemzetközi konzorciumok alvállalkozóiként kaphatnak ezekben szerepet. Ugyanakkor olyan, kevésbé tõkeigényes projekteket, mint a víztisztítással, szennyvízelvezetéssel kapcsolatos programok megtervezését, kivitelezését önállóan is elnyerhetik magyar kkv-k – mondta Deés György a lapnak.
