Amíg a középosztály értünk küzd Afganisztánban, a szegények pedig a mindennapi megélhetésért küzdenek, mi megagazdagok pedig még mindig megkapjuk a rendkívüli adókedvezményeket. A döntéshozók úgy védenek minket, mintha valami veszélyeztetett faj lennénk – írja a New York Timesban. Szerinte meg kellene emelni a gazdagokat terhelő adókat, amivel a költségvetési hiányt csökkenteni lehetne úgy, hogy közben a foglalkoztatottság és a befektetések nem kerülnek veszélybe.
Tavaly 7 millió dollár adót fizettem, ami rengeteg pénznek hangzik, de valójában ez alig több, mint az adóköteles jövedelmem 17 százaléka, és ez kisebb, mint bárki másnak a 20 fős irodámban – vallja be a 80 éves befektető. Ha pénzből csinálsz pénzt, mint jó néhányan a gazdag barátaim közül, akkor még ennél is alacsonyabb lehet az adókulcsod, de ha munkával keresed a pénzedet, akkor minden bizonnyal meg fogja haladni az enyémet – írja.
Warren Edward Buffett
Amerikai részvénybefektető és üzletember. A Forbes magazin listája szerint a világ harmadik leggazdagabb embere. Befektetéseivel hatalmas vagyont halmozott fel. Befektetési társasága a Berkshire Hathaway, amelyben a részvények több mint 38%-át birtokolja; vagyonát 50 milliárd dollárra becsülik.
Buffett vagyonához mérten puritán életstílusáról híres. Ugyanabban az omahai házban él, amelyet 1958-ban vásárolt.
2006-ban vagyonának több mint négyötödét, 37 milliárd dollárt alapítványoknak adományozott.
Ahhoz, hogy ennek az okát megértsük, tudnunk kell, hogy tavaly az állami bevételek 80 százalékát ezek a bevételek tették ki: a személyi jövedelemadó és a munkáltatói adó. Írása szerint a „megagazdagok” 15 százalék körüli jövedelemadót fizettek, és nagyjából semennyi béradót. A középosztály más: ott a jövedelemadó 15 és 25 százalék között mozog, és még súlyos béradóval is sújtják őket.
A leggazdagabbak adóterhelése az elmúlt két évtizedben Amerikában jelentősen csökkent, miközben 1992-ben a 400 leggazdagabb adóköteles jövedelme 16,9 milliárd dollár volt és átlagosan 29,2 százalékos adót fizettek, addig 2008-ban a 90,9 milliárd dollárra vetítve mindössze 21,5 százalék volt az adó.
Buffett 60 éve dolgozik a befektetési piacon, sok mindent látott már, de még soha nem fordult elő szerinte, hogy egy befektető azért utasított volna el egy jó befektetést, mert túl magas a várható nyereségen az adó. És ez még akkor sem változott, amikor a tőkejövedelmekre 1976-77-ben 39,9 százalékos adó volt kivetve. A guru tehát úgy véli, hogy az adózás nem fogja befolyásolni a befektetéseket, hiszen a gazdagok a potenciális hasznot még magasabb adó mellett sem fogják elereszteni.
Buffett javaslata szerint az egymillió dollár feletti adóköteles jövedelem (amibe beletartozik az osztalék és a tőkejövedelem is) felett azonnali adóemelésre lenne szükség, mindez a 2009-es statisztikák szerint 236 883 háztartást érint. A 8274 10 millió dolláros jövedelem feletti háztartásnál még nagyobb adót kéne kivetni.
A befektető azzal az állítással is vitatkozik, hogy a magasabb adókulcs a munkahelyteremtés rovására menne. Mint írja, 1980 és 2000 között 40 millió munkahely jött létre a munkaerőpiacon, miközben 2000-től kezdve, az alacsony adók szerény munkahelyteremtéssel párosultak.
