Figyelő Top 200 (2001): Szállítmányozás

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • Az állami autópálya-építések folytatódása • A szállítási igények emelkedése …negatívan befolyásolhatja: • A belföldi fuvarozó cégek eszközparkja tovább öregszik

Egyre gyakrabban hagyja otthon a pótkocsit a fuvarozó vállalkozó. Öregedő IFA teherautója egymagában még felvergődik valahogy az emelkedőkön, a megrakott pótkocsit viszont már nem bírja. Üresen meg minek vigye. A hetvenes években gyártott kelet-német teherautó, zöldkártyája tanúsága szerint, minden környezetvédelmi előírásnak megfelel. Gazdája azonban tisztában van vele, hogy a járműve kipufogójából előgomolygó fekete füst jótékony takarásában akár egy kisebb csatahajó is megszökhetne üldözői elől. Az ilyen és ehhez hasonló előnyök persze a fuvarozót nem lelkesítik. A hazai személy- és árufuvarozással foglalkozó vállalkozások számára a piaci és műszaki követelményeknek megfelelni képtelen eszközök már belföldön is komoly versenyhátrányt jelentenek.

A már régóta várt megújulás helyett az évek óta tartó lassú leépülés és a teljesítmények ezzel járó stagnálása jellemezte 2001-ben a magyar szállítási ágazatot. Miközben a közúti fuvarozás területen érdekelt nagyobb vállalatok még “ki tudták gazdálkodni” az Európai Unió elvárásainak megfelelő gépkocsik beszerzését, a kisvállalkozók közül csak keveseknek futotta új teherautóra. A becslések szerint a magyar tehergépkocsik jó négyötöde nem tud eleget tenni az uniós szabályoknak. Ráadásul a fuvareszközök terén a többi szállítási ágazatnak sincs oka a dicsekvésre. A magyar vasút – ahogy az idén úgy tavaly is – az európai vasutakénál jóval kevesebb speciális áruszállító kocsit tudott felvonultatni, így a szállítási feladatokat gyakran kénytelen volt drágán bérelt szállító járművekkel elvégezni.

Ami a szállítási ágazatok teljesítményeit illeti, az egyre nehezebb feltételek ellenére a számszakilag kifejezhető teljesítményekben egyelőre nem mutatkozik számottevő visszaesés. A hivatalos adatok legfeljebb kisebb ingadozásokat mutatnak. A KSH kimutatásai szerint 2001-ben csaknem 12 ezer társas és több mint 30 ezer egyéni vállalkozás végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységet hazánkban. A vasúti szállítás területen 15 céget tartottak nyilván. Közúti árufuvarozással ugyanakkor közel 19 ezer egyéni, valamint 6,6 ezer társas cég foglalkozott. A személyszállító vállalkozások száma összességében meghaladta 10 ezret. A belvízi szállítás területén 123, a légi szállításban 12 cég képviseltette magát.

Az elszállított áru mennyisége 2001-ben csaknem 206 millió tonna volt, hozzávetőleg 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A távolsági személyszállítással foglalkozó cégek szolgáltatásait 755,1 millió utas vette igénybe, ami teljesítményeik alig 3 százalékos növekedését mutatja. A helyi személyszállítás eredményei alig térnek el az előző éviektől. Az ezen a területen érdekelt vállalkozások a 2,4 milliárd utast juttattak el úti céljához.
Az általános gyengélkedés rányomta a bélyegét a magyar vasút teljesítményeire. A MÁV kimutatásai szerint a vasutak fuvarpiaci részesedése 2001-ben éppen 30 százalékos volt, ami egy százalékponttal marad el az előző évitől. A társaság prognózisai szerint azonban 2002-ben a vasút fuvarpiaci részesedése 26 százalékra csökken majd. Igaz, ez az uniós vasutak 16 százalékos részesedésével összevetve még mindig tekintélyesnek mondható.
A magyar vasutak együttes fuvarpiaci teljesítménye 49,3 millió tonnát tett ki. Ezen belül a belföldön fuvarozott áru mennyisége megközelítette a 18 millió tonnát, a nemzetközi forgalomban továbbított áruké meghaladta a 31,5 millió tonnát. Az egyre kevesebb szolgálatba állítható, a szükséges műszaki feltételeknek és a fuvaroztatók igényeinek egyaránt megfelelő áruszállító kocsival rendelkező MÁV Rt. 2001-ben 43,8 millió tonna árut továbbított. A nyolcvanas évek második felében még évi 120 millió tonnás fuvarteljesítményekkel dicsekvő vállalat mai helyzetében már az olyan szerény eredményeket is sikerként könyveli el, mint a magyar-horvát vasúti áruforgalom 300 ezer tonnás növekedése. A társaság ebben a viszonylatban tavaly közel egymillió tonna árut továbbított. Az adriai kikötők és hazánk közti forgalom jelentős hányadát adó gabonaszállítások lebonyolításához azonban a MÁV a horvát vasúttól kapott kocsikat is kénytelen volt igénybe venni.
A MÁV saját adatai szerint a 2001-ben elszállított utasok száma meghaladta a 160 millió főt. A KSH szerint ugyanakkor a teljes hazai vasúti ágazat utasforgalma mintegy 161,2 millió fő volt. E szerint tavaly hozzávetőleg 3,4 százalékkal több utas választotta a vasutat, mint az előző esztendőben.

A magyar közúti fuvarozók – a 2000-ben regisztrált 50 százalék után – a teljes fuvarpiac mintegy 47 százalékát mondhatták magukénak, és az előrejelzések szerint az idén részesedésük 44 százalékra zsugorodik majd. A szakértők azonban mindehhez sietnek hozzátenni: a teljesítmények értékelésénél csupán a legnagyobb, meghatározó vállalatok adataira támaszkodhatnak. A reprezentatív felmérések alapján, a vállalkozások számának figyelembevételével készített becsléseknél az egy-két teherautóval, vagy kisáruszállító járművel dolgozó cégek tényleges adatait nem is ismerték. Ezeket ugyanis jelenleg sehol nem tartják nyilván. Gyakran maguknál az érintett cégeknél sem.

A közúti fuvarozók 2001-ben 129,9 millió tonna áru továbbításával járultak hozzá a teljes szállítási vertikum teljesítményeihez. Ez mintegy 8,7 százalékos visszaesést jelent. A belföldön, közúton elszállított áru mennyisége csaknem 125 millió tonna volt.
A távolsági közúti személyszállító vállalkozások szolgáltatásait tavaly 588,6 millióan vették igénybe, ebből 587,3 millióan belföldön utaztak.

Nem zárt könnyű évet tavaly a hajózás. A magyar tengeri flotta utolsó egységeitől is megválni kényszerült Mahart Rt. helyzete a régóta várt állami beavatkozás hiányában nem javult. A társaság energiáit a gazdálkodását nehezítő “zátonyok kerülgetése” kötötte le. Ennek ellenére 2001-ben a vízi árutovábbítás teljesítményei javultak a leglátványosabban. A folyami hajók összesen 2,9 millió tonna árut juttattak el rendeltetési helyére, ami éppen 20 százalékkal haladja meg az előző évben regisztrált teljesítményeket. Ezen belül a belföldön, vízi úton továbbított áru mennyisége több mint 1,2 millió tonna volt. A hajók 2001-ben 2,9 millió, az előző évinél 4 százalékkal kevesebb utast szállítottak. A forgalom csökkenésért egyértelműen a belföldi személyhajózás a “felelős”.

A Duna magyarországi szakaszára több mint 4800 magyar kikötőkbe tartó, valamint 2150 csupán az országon áthaladó hajó lépett be. A magyar kikötőkből külföldre mintegy 5150, jelentős részben külföldi lobogó alatt közlekedő hajó indult.
A hazai személyszállítási teljesítményekből a légi közlekedés viszonylag szerény utasforgalommal részesedett: összesen 2,35 millióan, az előző évinél csaknem 5 százalékkal kevesebben utaztak repülővel. A tavaly szeptember 11-i terrortámadásokkal is összefüggésbe hozott kedvezőtlen folyamatok ellenére a belföldi légi közlekedés is bontogatja szárnyait. Igaz, egyelőre a belföldi utasok száma rendkívül szerény: az elmúlt esztendőben mintegy 3 ezren jutottak el belföldi úti céljukhoz repülővel.
A személyszállításban a legnagyobb létszámot – összesen mintegy 2,4 milliárd utast – a helyi közlekedési ágak könyvelhették el. Ezen belül autóbusszal 1,5 milliárd, villamossal 450 millió, metróval, illetve földalattival 323 millió, trolibusszal 113 millióan közlekedtek.

Szállító és raktározó cégek toplistája, 2001 (millió forint)