Ön egyik előadója lesz az E- business konferenciának, cége pedig az online könyvpiac jelentős résztvevője. Lát-e esélyt arra, hogy az online könyvértékesítés hangsúlyosabbá váljon a hagyományos, offline értékesítésnél?
Belátható időn belül nem várható, hogy az internet jelenlegi 10-15 százalékos részesedése lényegesen megnőjön. Az online értékesítés vonzereje az árelőny, ám ha megjelennek a fix áras könyvek, ez is el fog tűnni.
Könyvek fix áron
Kész a tervezet
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója a FigyelőNet kérdésére megerősítette, hogy elkészült az a törvénytervezet, amely egységesítené a könyvek árait. A dokumentumot elküldték a parlamenti pártoknak és az OKM-nek, parlamenti előterjesztésére felkérték Hiller István kultuszminisztert.
Született konkrét kormányzati tervezet a fix áras könyvértékesítésről?
Igen, már elő van készítve, megvan a javaslat szövegezése. Nagyon sok helyen, például a Benelux államokban is így működik a könyvek értékesítése.
S mi lenne ennek az előnye?
Azonnal megszüntetné azt a visszaélést, hogy egyes boltok 50-80-90 százalékos kedvezménnyel árulnak könyveket, ami hazugság, hiszen azok a könyvek sosem kerültek annyiba, mint amit a bolt el akar hitetni a vásárlókkal. Másrészt a szolgáltatás megfelelő minőségéhez megfelelő ár is kell. Mi egy fejlett infrastruktúrát nyújtunk, míg mellettünk egy bevakolatlan épületben, 30 négyzetméterre bepakolnak könyveket raklapon, s azt mondják, adnak 20 százalék kedvezményt. Persze hogy tudnak adni. Ez így nem korrekt. Egyenlő versenyfeltételek szükségesek.
Matyi Dezső: a kisboltokat a feketegazdaság működteti. Fotó: Gáti András
Egy ilyen jogszabály bevezetése tehát a nagyoknak kedvezne.
Mutasson nekem egy korrekten működő kisboltot. Ezeket mind a feketegazdaság működteti.
Beállni a belgák sorába
Ezt az intézkedést hogyan lehet majd versenysemlegesnek nevezni?
Fix áras rendszer működik a hollandoknál, belgáknál, márpedig ott régebbi és fejlettebb a demokrácia és a piacgazdaság, mint nálunk. A gyakorlatban egyébként nálunk is – a nagy könyvértékesítő hálózatokat tekintve – fix áras rendszer van, ez annak a rendszernek a következménye, hogy az értékesítők bizományba veszik át a kiadóktól a könyveket.
Mégis lehet eltérő áron találni könyveket, például az interneten, a nagyok kínálatában is.
Igen, de ezek a kedvezmények miatt különböző árúak. Az olyan típusú kedvezmények a fix áras rendszerben is megmaradnának, hogy két könyv vásárlásakor kap a vevő egy harmadikat ajándékba.
A fix árú értékesítésről vélhetően még sok vita lesz, ha nyilvánosságra kerül a tervezet. Beszéljünk tehát másról is: mi volt az a különlegesség, egyediség, ami miatt az Alexandra kis cégből óriásivá tudott nőni?
Nehéz megfoghatót mondani. A vásárlócentrikusság, s talán az: mindig is arra törekedtünk, bemutassunk minél több könyvet, hogy a vásárló tudjon dönteni.
—-Kis kiadók lehetőségei—-
Bármilyen nagy is a polcfelület, minden könyvet, ami megjelenik, nem lehet kirakni.
Így van, ennek fizikai korlátai vannak.
Mi kell ahhoz, hogy egy induló, vagy egy már működő, de kicsi kiadó bejuttassa a könyveit az Alexandra polcaira? A kisvállalkozásoknak – nem csak a könyvpiacon – gyakori panasza, hogy nehezen férnek hozzá az elosztási csatornákhoz.
Nagyon egyszerű: eladható könyvet kell kiadni. Igyekszünk minden kiadónak lehetőséget adni, legyen az kicsi vagy akár induló vállalkozás. Nem adunk teret viszont az olyan érzelmi alapon történő magánkiadásoknak, amikor valaki például kiadja a maga, vagy valamely családtagja verseit. Hiába is tennénk: nem kelne el egy darab sem. Szoktak egyes kiadók panaszkodni, hogy nem jutnak el a könyveik a boltok polcaira. Bele kellene gondolni a panaszkodóknak, hogy az értékesítőnek nem érdeke, s nem is tartja vissza a raktáraiban a könyveket, hiszen így haszna sem lenne belőlük, munkája viszont igen, hiszen adminisztrálni, raktározni kell.
Megjósolják a sikert
Megtudhatja-e még a kézirat nyomdába adása előtt a kiadó, vajon mennyit vesz át a könyvekből az Alexandra?
Erre van egy csoportunk, amely a szinopszis, a kézirat egy részlete, illetve a tervezett ár alapján előre jelzi a kiadónak, hogy a mű piacképes-e. Eddig még nem tévedtünk. S persze azt is közöljük, hány darabot vennénk át a könyvekből.
Van-e alsó határa az átvett könyvek példányszámának?
Nincs. Ha különleges, rétegigényt kiszolgáló könyvről van szó, akár húsz példányt is átveszünk.
Missziók és piacok
Ön egyszer azt nyilatkozta, nem hisz a könyvkiadás kultúrmisszójában. Ugyanakkor mégis akadnak az Alexandrának olyan kiadványai, programjai, amelyek mintha cáfolnák ezt a meggyőződést.
Úgy értettem azt a nyilatkozatomat: nem értek egyet azzal – amit sokan hisznek a könyvszakmában – hogy a könyvekkel foglalkozó emberek felsőbbrendűek lennének, s hogy nagyképűen, lila ködökbe burkoltan kellene kommunikálni. Sokszor felmerült az a kacsa, hogy szeretnénk megvenni az Írók boltját. Ez márt csak azért is elképzelhetetlen, mert ők egész más mentalitást képviselnek, mint az Alexandra. Szerintem semmire nem jogosítja fel őket önmagában az, hogy ők az Írók boltja. Az egyébként természetes, hogy mi fölvállalunk kiadóként olyan kiadványokat, amelyeken soha nem lesz nyereségünk, de fontosak. Elég baj ez, mert nem nekünk kellene megtennünk, hanem az államnak, a kulturális kormányzatnak.
Várhatók-e átrendeződések, esetleg összeolvadások a könyvpiac nagy szereplőit illetően? Ha a piac nem növekedő, akkor igazából már csak egymás kárára lehet növekedni.
A piac visszaesőnek mondható, a növekedés mértéke nem érte el az inflációt. A nagy cégek gyarapodása azonban eddig is gyorsabb ütemű volt, a piacbővülés, tehát a vállalkozások növekedése korábban is egymás kárára – a kisebb cégek kárára – történt. Ha a kis boltokat leszámítjuk, maradt három nagy cég. Nem mondanám, hogy most harc fog kezdődni, de verseny van, fontossá vált a szolgáltatás, a minőség kérdése.
Van-e köze a kedvezőtlen piaci körülményeknek ahhoz, hogy megromlott a viszony az Alexandra és a Libri között, s a Libri nem forgalmazza az Alexandra könyveit?
Ennek semmi köze a piachoz, itt egyszerűen csak arról van szó, hogy két gazdasági társaság nem tudott megegyezni. Megmerevedtek az álláspontok, s mindkét cég veszít ezzel. Nehéz lenne megmondani, hogy melyikük többet.
