A válság miatt több ezer dolgozó munkaviszonya szűnt meg, és még további elbocsátási hullámot jósolnak a szakértők. A leépítéseket is a munka törvénykönyve szabályozza, ám minden ügy egyedi: hiszen függ az illető életkorától, az adott cégnél töltött munkaviszony idejétől, és természetesen attól, hogy mi szerepel a munkaszerződésben. Személyre szóló tanácsért munkajogászt vagy a munkaügyi központok ingyenes tanácsadóit lehet felkeresni.
Dr. Lőrik Erzsébet egyéni ügyvédnek, kisokosunk munkajogászának az a tapasztalata, hogy a munkavállalók hiányos ismeretekkel rendelkeznek a jogaikról. Recesszióban – amikor nap mint nap leépítésekről hallunk – nemcsak a munkáltatónak előnyös, ha tisztában van a szabályokkal, hanem a dolgozónak is érdeke, hogy ismerje, mi várhat rá, ha elbocsátják.
1. Mikor kapom meg az utolsó fizetésemet?
Az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb az ezt követő harmadik munkanapon belül a dolgozónak meg kell kapnia a munkabérét, egyéb járandóságait – például a felmentési időre járó munkabért plusz a végkielégítését is. A közszolgálatban dolgozókra nem a munka törvénykönyve, hanem a közalkalmazotti és a közszolgálati törvény vonatkozik. Ezekben az áll, hogy a felmentési idő utolsó napján kell megkapniuk az illetményüket.
2. Mit tehetek, ha nem kapom meg a pénzem?
Először mindenképpen érdemes a munkáltatóval beszélni, hogy mi az oka a késésnek. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a munkavállaló a munkaügyi bírósághoz fordulhat, ha jogellenesnek tartja az elbocsátását, vagy nem annyi fizetést, járandóságot kapott, mint amelyben megegyezett a munkáltatóval. Fontos, hogy szóbeli megállapodásra nem szabad ráállni sem a végkielégítés, sem a felmondási idő megbeszélésekor. Érdemes mindent leírni, ugyanis ezzel a munkavállaló könnyebben védheti a jogait. Ezek hiányában a munkavállaló tanúkkal igazolhatja a beszélgetést.
Abban az esetben viszont, ha jogutód nélkül szűnik meg a felszámolás alatt álló cég, és emiatt kerülnek utcára az alkalmazottak, akkor az elbocsátott dolgozók a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből kapják meg a végkielégítésüket. A munka törvénykönyve előírja: a felszámoló feladata, hogy kérelmet nyújtson be az államhoz a támogatásért, majd kifizesse az elmaradt bért és a végkielégítést.
3. Mennyi végkielégítést kaphatok?
Végkielégítés csak abban az esetben jár, ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a jogviszonyt, vagy a cég jogutód nélkül megszűnik. Ez után a jövedelem után nyugdíjjárulékot kell fizetni. A munka törvénykönyvében szerepel: az összeg attól függ, mennyi időt dolgozott ugyanazon a helyen a dolgozó.
Legalább három év munkaviszony esetén egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi átlagkeresetét kapja meg. Ha valaki tizenöt évet dolgozott ugyanazon a munkahelyen, akkor négyhavi, ha húszat, akkor öthavi bér jár, huszonöt év után pedig féléves jövedelem. A végkielégítéshez plusz háromhavi összeg még hozzáadódik, ha a munkavállaló öt éven belül eléri a korkedvezményes öregségi nyugdíjkorhatárt.
A munkajogász szerint ma már ritka, hogy valaki több évtizedig ugyanazon a munkahelyen dolgozzon, ezért ritkább a nagyobb összegű végkielégítés. Általában egy-két havi fizetést szoktak végkielégítésként kifizetni. Tehát ha a dolgozó minimálbéren vagy annak környékén volt bejelentve, elég keveset kap.
4. Mi az a felmondási idő? Mennyi pénzt kaphatok erre az időszakra?
Ennek az összegnek a megállapítása a felmondási időtől függ. Ez legalább harminc nap lehet, az egy évet azonban semmiképpen nem haladhatja meg. Az időszak a munkáltatónál eltöltött három év után öt nappal, öt év után tizenöttel, nyolc év után hússzal, tíz év után pedig huszonöt nappal lesz hosszabb. Tizenöt év munkaviszony után már harminc, tizennyolc év után negyven, húsz év után viszont hatvan nappal nő a felmondási idő mennyisége.
Ez a törvényi minimum, ám ettől akár a kollektív szerződés, de a felek megállapodása is kedvezőbb mértéket állapíthat meg. A felmondási idő legalább felére fel kell menteni a munkavállalót, s a felmentési időre az átlagbérét kapja. A felmondási időben, amikor még dolgozik, a ténylegesen elvégzett munka díjazása illeti meg.
5. A felmondási idő alatt kereshetek új munkát?
A felmondási idő fele alól fel kell menteni a dolgozót, de csak akkor, ha a felmondást a munkáltató adta ki. Ha a dolgozó mondott fel, akkor ilyen kötelezettség nincs! Erre az időszakra is a megilleti a munkavállalót az átlagkeresete, amelyet akkor sem követelhetnek vissza tőle, ha a felmondási idő alatt talál új állást. Ha valakinek még dolgoznia kell, akkor – értelemszerűen – ez idő alatt máshol nem dolgozhat, új munkát viszont kereshet. Ha felmentették a munkavégzési kötelezettség alól (tehát tényleg nem kell bejárnia), akkor akár el is helyezkedhet máshol.
6. Mi az a csoportos leépítés?
A csoportos leépítés is elbocsátás, ráadásul annak egyik egyszerűbb formája. Talán az az előnye a dolgozók részére, hogy előre értesülnek erről. Ha van érdekképviselet, akkor a munkáltatónak egyeztetnie kell vele, és a leépítés tényét be kell jelenteni a munkaügyi központnak, amely tanácsadást is szervez az elbocsátottaknak. Az FN egy korábbi cikkében erről bővebben is olvashatnak.
7. A határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezőket is ugyanúgy elbocsáthatják?
A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal szüntethető meg. Ha azonban rendes felmondással (például csoportos leépítéssel) bocsátják el a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókat, akkor a hátralévő időt ki kell fizetni a dolgozónak.
8. Miért érdeke a munkáltatónak a közös megegyezés?
A közös megegyezést általában a munkáltatók „erőltetik”, mert nem akarnak pereskedni. Felmondásnál ugyanis a munkáltatónak indokolni kell a döntését, és ezt megtámadhatják a dolgozók. Közös megegyezés esetén a felmondás szövegébe beleveszik, hogy mindkét fél akaratával történik a dolog, és hogy a munkavállaló nem él a jogorvoslati jogával, így „bevédi” magát a munkaadó, és elejét veszi a pereknek.
Az elbocsátottakra nézve előnyös is lehet a közös megegyezés, hiszen kialkudhat magának magasabb végkielégítést is. Abból a szempontból nem biztos, hogy jól jár a dolgozó, mert a közös megegyezés nem számít felmondásnak a szó klasszikus értelmében, így nem kötelessége a munkáltatónak valóban kifizetni a végkielégítést. Ezt az emberek nagy része egyáltalán nem tudja. Persze ha a felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató még néhány havi átlagkeresetet fizet, azt a jogszabály nem tiltja, csak éppen nem végkielégítés a neve. Ez azért nem mindegy, mert így nem számít bele a későbbi nyugdíjba.
9. Táppénz alatt tényleg nem rúghatnak ki?
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt, ha az alkalmazott táppénzen van, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot vesz ki, terhes vagy ha szülési szabadságon, gyeden van. A munkavállaló akkor is védettséget élvez, ha katonai vagy polgári szolgálatra hívták be.
—-10. Mennyi álláskeresési járadékot kaphatok?—-
Az állam álláskeresési járadékot fizet a regisztrált munkanélkülieknek. Az első 90 napra a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de maximum a minimálbér 120 százaléka jár. Az összeg 270 napig folyósítható az álláskeresőnek, de csak akkor, ha a munkája elvesztése előtti négy évben legalább 1350 napot munkaviszonyban állt.
A folyósítás 91. napjától már a minimálbér 60 százalékára csökken az összeg. Ez 2009. január 1-jétől havi 42 900 forint lesz (mivel 71 500 forintra emelték a minimálbért). Ám ha a munkanélküli nem dolgozott 4 éven belül 200 napnál többet, akkor csak álláskeresési segélyt kaphat: ennek az összege jóval kevesebb, a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka, 28 600 forint.
12. Milyen okmányok kellenek az igényléshez?
A munkaügyi központban be kell mutatni a személyi igazolványt és a lakcímkártyát. Emellett a kirendeltségeken lehet igényelni egy igazolólapot a munkanélküli-járadék megállapításához, valamint a munkáltatói igazolást a munkaviszony megszüntetéséről. Szükséges még az adó- és tb-kártya mellett a jövedelemadó adatlap és egy igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról. Ha az ügyfél magánnyugdíjpénztár tagja, a záradékolt belépési nyilatkozatot is vigye magával, továbbá – ha átutalással kéri a pénzt – a bankszámlája számát.
13. Szüneteltethetik a járadék folyósítását?
Ha az álláskereső terhességi, gyermekágyi segélyt, gyedet vagy gyest kap, akkor nem kapja a járadékot. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik előzetes letartóztatásban vannak vagy épp a szabadságvesztésüket töltik.
Közhasznú munkavégzéskor, valamint rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó, bejelentett munkaviszony alatt sem jár a pénz. Aki keresetpótló juttatást kap vagy alkalmi munkavállalói könyvvel végez munkát, szintén nem jogosult rá.
14. Tényleg kapok némi pénzt, ha gyorsan állást találok?
Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy még azelőtt talál állást, hogy a járadék folyósítási ideje letelik, megkapja a hátralevő összeg felét. Ezt azonban nem automatikusan folyósítják neki, hanem kérelmeznie kell, és az új munkahelyről egy igazolást is kell kérnie, amivel igazolja a munkaviszonyt.
15. Mi történik, ha letelik a kilenc hónap, és mégsem tudok elhelyezkedni?
Az állami támogatás idejének lejárta után azok, akiknek nem sikerült elhelyezkedni, a településük önkormányzatától kérhetnek rendszeres szociális segélyt. Ezt a segélyt akár évekig is felvehetik a rászorulók, a jogosultságukat csak évenként vizsgálják felül.
A segély mértékének kiszámításához a családi jövedelemhatár összegéből ki kell vonni a jogosult családja havi összjövedelmét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 százalékának (25 650 forint) a szorzatával. Az „egy fogyasztási egység” azt jelenti, hogy a család minden tagjára egy-egy szorzószámot állapítottak meg, ennek segítségével számolják ki, hogy mennyi pénzre jogosultak. Rendelet szól arról is, hogy a segély összege nem lehet több, mint a teljes munkaidős nettó minimálbér.
