Bojár Gábor a Graphisoft társalapítója és az igazgatóság elnöke ismét nagy fába vágta a fejszéjét. A szoftvercég a nyolcvanas években kezdett szoftveres megoldásokat fejleszteni építészek számára, és rövid időn belül hatalmas sikereket ért el. Az alapító célja most létrehozni egy magyar elit egyetemet elsősorban külföldi, de a legkiválóbb magyar diákok számára is.
Terveinek megvalósításához amerikai egyetemek képviselőivel is tárgyal. Összesen nyolc amerikai elit egyetem vezetője érkezett egy háromnapos „workshop”-ra a budapesti Graphisoft Parkba, köztük a New Jersey-ben lévő Princeton egyetem dékánhelyettese, Dr. Peter Bogucki. Kettőjüket kérdeztük az elitoktatás létjogosultságáról és az egyetemmel kapcsolatos tervekről.
Miből gondolta, hogy Magyarországnak szüksége van egy elit egyetem létrehozására?
Bojár Gábor: Az utóbbi húsz évben a tömegoktatás dominálta a magyar felsőoktatást, míg az elit intézmények a mai napig csak egy nagyon kis részét alkotják a rendszernek. Az általunk elindított projekt, az Aquincumi Technológiai Intézet (AIT) azonban nem fogja megoldani ezt a problémát. Az egyetem ugyanis a nem a magyar, hanem a globális piac számára fog oktatási szolgáltatást nyújtani.
A Graphisofttal az elmúlt 25 évben az volt a célom, hogy a kiváló magyar szoftverfejlesztők szürkeállománya ne külföldön, hanem itthon teremtsen olyan értéket, amit az egész világon el lehet adni. A következő 25 évben pedig az a célom, hogy a felsőoktatás világában próbáljam meg ugyanezt. Azt hiszem az oktatás a 21. században, a tudás társadalmában, a legnagyobb értéket teremtő iparág lesz, és ebben van mit keresnünk. Rendkívül jól állunk kiváló képességű oktatók számát illetően, főleg matematika és informatika terén. A cél, hogy ezt a kapacitást ki tudjuk használni és értékesítsük a nemzetközi piacon.
Ez az intézmény nem fog diplomát adni, csak részképzést nyújt a hallgatóknak. Az AIT nem is igazán egyetem, inkább úgy fogalmaznék, felsőoktatási szolgáltatás más egyetemek hallgatói számára. Ettől persze az oktatás színvonala „elit” kell hogy legyen, hiszen a hallgatók valóban elit egyetemekről érkeznek majd hozzánk.
Mikor kezdődik az első szemeszter?
B. G. : Erről éppen most folynak tárgyalások, de a legvalószínűbb, hogy 2011 tavaszi félévében megkezdjük az oktatást az intézményben. A hallgatóink harmadéves egyetemistaként érkeznek majd a saját egyetemükről. Az Egyesült Államok oktatási rendszerében a harmadik évben szokás egy másik ország egyetemére áthallgatni, külföldi tapasztalatot szerezni. Nálunk speciális kurzusok során sajátíthatnak majd el egyedi látásmódot és tudásanyagot. Persze posztgraduális képzések is indulnak olyanok számára, akik már meglévő diplomájukat szeretnék kiegészíteni az itt tanultakkal.
Mennyibe kerül majd az éves tandíj az egyetemen?
B. G. : Az amerikai átlagtandíjnak megfelelő összeg, félévenként tizenháromezer dollár, azaz körülbelül 5 millió forint egy évre.
Miért lenne az amerikai diákok szemében vonzó egy közép-európai egyetem ugyanazért a pénzért, amiért otthon egy jól ismert színvonalon tanulhatnak?
B. G. : Mi nem az amerikai egyetemekkel akarunk versenyezni, hiszen az ő diákjaik a nálunk töltött évek után visszatérnek saját egyetemeikre. Sokkal inkább célunk, hogy konkuráljunk a többi külföldi programot hirdető európai egyetemmel. Az amerikai egyetemeken tanuló diákok nagy számban vesznek részt külföldi tanulmányi programokon, hogy megismerkedjenek más országokkal, kultúrákkal és persze módszerekkel, így ez egy igen fontos piac számunkra. A magas tandíjat illetően pedig hozzátenném, hogy mi nem árversenyben akarjuk verni a konkurenciát.
Kik lesznek az oktatók az egyetemen?
B. G. :A névsorban jelenleg szerepel Rubik Ernő építész, feltaláló, Falus András immunológus, Csermely Péter biokémikus, Barabás László hálózatkutató, továbbá több kiváló hazai matematikus és informatikus. Az oktatók másik része az iparból érkezik, olyan cégektől, mint a Colorfront, a Nav’N’Go vagy a Kürt Kft. Továbbá jómagam is része leszek a tanári karnak. A teljes oktatási programot Recski András, a BME számítástudományi és információelméleti tanszékének vezetője fogja össze.
Milyen forrásokból kezdett neki az AIT létrehozásának?
B. G. : Az alapforrást én biztosítottam a projekthez, továbbá olyan partnereim, mint például Rubik Ernő. Ez azonban csak a kezdőtőke, az egyetemnek néhány éven belül önfenntartóvá kell válnia.
Mindenféle állami támogatást visszautasítana?
B. G. : A visszautasítás helyett inkább azt mondanám, nem fogok harcolni érte. Mindenekelőtt, miért támogatna az állam egy olyan egyetemet, mely jórészt külföldi diákok kiművelésével foglalkozik? A mi egyetemünk még a magyar diákok után sem fog fejkvótát kapni, hiszen ezt az a magyar egyetem fogja kapni, melyről a diák áthallgat hozzánk. Megállapodásunk van ugyanakkor a Budapest Műszaki Egyetemmel, hogy legjobb tanulói ingyenesen részt vehetnek az AIT képzésein
Miből gondolja, hogy Magyarországon létrehozható egy profitábilis egyetem, melyet a hallgatók tartanak fenn állami támogatás nélkül?
B. G. : Nem a „profitábilis” szót használnám, hiszen nem az a célom, hogy ebből a projektből kivegyek pénzt. Sokkal pontosabbnak tartom az önfenntartó kifejezést. A cél, hogy az egyetem a befolyt tandíjakból képes legyen biztosítani működését és további fejlődését. Én úgy vélem ez lehetséges.
Hogyan kívánnak felépíteni egy olyan pozitív összképet, ami vonzani fogja a magas színvonalú oktatásra vágyó külföldi diákokat?
B. G. : Ezt leginkább partnereink segítségével kívánjuk megvalósítani. Olyan multinacionális cégek jelezték, hogy szívesen küldenék alkalmazottjaikat kurzusainkra, mint a Microsoft, vagy az SAP, akikkel jelenleg is partnerségi kapcsolatban állunk.
Ön egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai oktatási rendszer szerint folyó oktatást nyújtana a diákoknak, ugyanakkor európai szellemiségben?
B. G. : Ez a programunk egyik fő eleme. A magyar társadalom hagyományaiban erősen él a multikulturális alkalmazkodóképesség. A túléléshez feltétlenül szükséges volt a környezetünkhöz alkalmazkodni, lett légyen az mongol, török, német, vagy éppen az orosz kulturális tér. Ha ezt nem tanultuk volna meg, ekkor nem tudtunk volna ezer évig fennmaradni.
Másokat is sokszor szálltak meg idegenek a történelem során, de az idegen megszállók ilyen kulturális sokszínűségével talán egyetlen nép sem dicsekedhet. Mi is ebből élünk, a Graphisoft is azért tudta a világ sok országában legyőzni a sokkal erősebbe amerikai konkurenseit, mert jobban tudtuk megérteni és kiszolgálni a nagyon különböző helyi igényeket. Az amerikaiak ezt kevésbé tudják, mert ők erre nem szorultak rá. A történelmük se szorította őket erre, ma pedig, hatalmas belső piacuk kényezteti el őket, és ezért nem szorulnak rá a világ különbözőségének megértésére és tiszteletére. De gyorsan globalizálódó világunkban nekik is szükségük lesz erre, mert nem csak a nagy multiknak, de a kis cégeknek is globálissá kell válniuk, ha versenyképesek akarnak maradni. Ezt a tudást tudjuk nekik átadni.
Hogyan jött létre a partnerségi kapcsolat a Princeton és az AIT között?
Dr. Peter Bogucki: Úgy tudom Bojár úr több egyetemmel is felvette a kapcsolatot, hogy felmérje az igényeket és ezek alapján hozza létre az AIT-t. Számunkra újdonság és nagyon szimpatikus volt, az hogy először minket kérdezett, mik az igényeink, milyen képzésekre lenne szükségünk, nem pedig egy kész sablont tett le elénk. A külföldi felsőoktatási partnerek általában kész programokkal állítanak be hozzánk, melyekre sokszor nem tudunk rábólintani. Itt viszont elmondhattunk mi az, amit fontosnak tartanánk egy ilyen program során. Megtetszett nekünk ez az először a kliens érdekeit megérteni akaró mentalitás, ezért is döntöttünk a partnerség mellett.
Mi keltette fel leginkább az ön érdeklődését Bojár úr terveit illetően?
P. B.: A Princetonon diákjainknak bizony nemzetközi tapasztalatokra és tudományos kihívásokra van szükségük. Fontos az is, hogy egy idegen kultúrkörben is tudjanak otthonosan mozogni. Megismerkedjenek más országok történelmével, és nyelveket tanuljanak. Sok diák ugyan már külföldön tanul, de nem talál megfelelő szintű programokat számítástechnika, mint tudomány terén. Ezzel a magyar egyetemmel viszont megnyílna a lehetőség, hogy diákjaink külföldi tapasztalatokat szerezzenek, de közben versenyképes, kiváló minőségű szolgáltatást kapjanak az informatikai oktatás terén is, amit visszatérve a Princetonon hasznosíthatnának és népszerűsíthetnének.
És miért éppen Magyarország?
P. B.: Magyarország nemzetközi megítélése tudományos eredmények terén kimagasló, főleg ami a számítástechnika tudományát illeti. Az Egyesült Államokban rengeteg hasonló képzés létezik, még sincs nemzetközi hírnevük. Nem földrajzilag kell nagynak lenni ahhoz, hogy az embert nemzetközi elismerés övezze. A mi diákjaink ugyanakkor nem kizárólag az elméleti számítástechnika iránt érdeklődnek. Érdekli őket a zene, a művészet, Magyarország ezért is kiváló célpont számukra. Nem utolsó szempont továbbá az sem, hogy Budapest Európa szívében van, így innen a kontinens minden pontja könnyen megközelíthető. Én úgy gondolom egyébként, hogy a külföldi oktatási rendszer megismerése a magyarok számára is rendkívül hasznos lesz.
Volt előzetes modell, ami megihlette az AIT egyetem gondolatát?
B. G. : Természetesen, mégpedig a Budapest Semesters in Mathematics. Kevesen tudják, hogy az Egyesült Államokban az az utolsó húsz évben végzett matematikusok több mint 10 százaléka részt vett a Budapest Semesters in Mathematics programjában. Az AIT is hasonló célt tűzött ki az informatikusok között.
