Rendkívüli készülődés előzte meg az észak-atlanti szervezet 60. évfordulója alkalmából rendezett csúcsot, amelyre pénteken Barack Obama is „befut” a londoni G20-as találkozóról. A körülbelül 9 ezer francia, 15 ezer német rendőr és a Bundeswehr 600 katonája már napokkal ezelőtt elfoglalta a pozícióit a franciaországi Strasbourgban, a német fürdővárosban, Baden-Badenben (amely az állam- és kormányfők pénteki nyitó vacsorájának ad otthont) és a közvetlen szomszédságában lévő Kehl körzetében. Míg Super Puma típusú helikopterek és AWACS felderítő repülőgépek a légteret biztosítják, addig vízirendőrségi hajók járőröznek a Rajna Strasbourg és Kehl közötti szakaszán.
Radikálisok a tüntetők között
Szükség is van fokozott biztonsági lépésekre, hiszen körülbelül 30-60 ezer tüntetőt várnak a csúcsra, akiknek a demonstrációja akár komolyabb összetűzésekké is fajulhat a soraikban lévő mintegy 3 ezer ismert radikális, potenciális rendbontó miatt. Kedden és csütörtökön már volt is erre példa: a demonstrálók – akiknek a nagy része husángokkal “felfegyverzett” anarchista volt – és a rendfenntartók közötti összecsapásokban a rendőrség kénytelen volt fény- és hanggránátokat, könnyfakasztó gázt, valamint gumilövedéket bevetni.
Megvannak az első rendbontók (fotó: EPA)
A rendvédelmi szervek egyébként a demonstrálókat Strasbourg külső kerületeibe száműzték, mondván, a tiltakozóknak ne legyen módjuk rendbontásra a belvárosban, illetve a szombati tanácskozás helyszínéül szolgáló kongresszusi központ környékén. A tüntetők emiatt a Rajna parti külterületen voltak kénytelenek felépíteni sátraikból egy “NATO-ellenes falut”. A rendőrség, valamint az ellencsúcs szervezői és fehér karszalagos biztonsági emberei egyaránt szemmel tartják a demonstrálókat, így próbálják kiszűrni a radikálisokat és a rendbontókat.
Pénteken újabb tüntetők érkeznek a „NATO-ellenes faluba”. Szombaton pedig egy békemenetre kerül sor, amikor is a NATO-ellenes aktivisták felvonulnak a Rajna mentén az Európa-hídig, és valószínűleg megpróbálnak bejutni Strasbourgba. Az aktivisták a NATO további bővítése, Obama afganisztáni politikája, illetve Franciaországnak a katonai szövetségbe való visszatérése ellen tiltakoznak.
A nato-csúcs főbb témái:
– A strasbourg-kehli NATO-csúcs legfontosabb napirendi pontja a katonai szövetség afganisztáni működésének az áttekintése lesz.
– Ünnepélyesen üdvözlik a 60. születésnapjára 28 tagúra bővült szövetség két új tagállamát, Albániát és Horvátországot, valamint a katonai struktúrába visszailleszkedő Franciaországot.
– Egyeztetnek a nyáron hivatalba lépő új NATO-főtitkár személyéről.
– A szokásos általános kommüniké mellett várhatóan elfogadják a szövetség biztonságáról szóló nyilatkozatot (vitaindító gondolatok gyűjteménye a NATO új stratégiai koncepciójának kimunkálásához).
Bezárt iskolák, elhalasztott focimeccsek
A német hatóságok – a francia szervekkel együttműködve – már napokkal a NATO-csúcs kezdete előtt átmenetileg újra bevezették a Schengen előtti határellenőrzéseket, és fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a repülőtereken is. A német-francia szervezésű NATO-csúcs alaposan felforgatta a strasbourgiak életét. A városban két vörös zónát alakítottak ki, amelyeket hermetikusan lezártak, és csak a kitűzőkkel rendelkező lakosok, boltosok léphetne be és közlekedhetnek benne.
A helyi hatóságok – attól tartva, hogy egy diáklázadás törhet ki – valamennyi egyetemet és 13 iskolát kiürítettek, sőt a diákoknak egyhetes szünetet rendeltek el. A NATO-csúcs alatt a felújított strasbourgi katedrálist csak délutánonként nyitják meg misére, a futballmeccseket elhalasztották, a házasságkötési szertartásokat pedig „elköltöztették” a Városházáról.
Francia katonák járőröznek a Rajna folyó partján
(fotó: MTI/EPA)
Magyar missziók: sikertörténet
Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kerekasztal-beszélgetéssel, kiállítással és könyvbemutatóval emlékeztek a hatvanéves NATO-ra és hazánk tízéves szerepvállalására.
„A NATO és az Európai Unió intézményesített kapcsolatának erősítésére van szükség, hogy közös erővel tudjanak megfelelő válaszokat adni a világban tapasztalható új kihívásokra” – mutatott rá Mikita János a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szervezett NATO-konferencián. A vezérkari főnök helyettese szerint az új, globális kihívások, úgy mint a gazdasági válság, az energiabiztonság és a klímavédelem olyan komplex válaszokat kívánnak, amelyek megoldásához a katonai erő egyedül kevés. „A NATO ugyan számos törést megélt az elmúlt 60 év során, ám ezeket mindig túlélte, mert a tagországok is folyamatosan változtak, nemcsak a szövetség” – hangsúlyozta Szenes Zoltán, nyugállományú vezérezredes. A volt vezérkari főnök úgy látja, a jövőben nyitottabbá válhat az észak-atlanti szövetség, bővülhet katonai szerepe, azonban a jellegét adó katonai tényező továbbra is dominálni fog.
Havril András nyugállományú vezérezredes szerint sikertörténetként könyvelhetjük el a missziókban (afganisztáni, iraki, stb.) való magyar részvételt. „A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása révén a NATO-n belül elfogadottá vált, hogy a magyar katona felkészült és kiszámítható” – mutatott rá a volt vezérkari főnök. Tálas Péter azonban úgy látja, hogy ha az állam nagyobb garanciát vállalna és jobban kihasználná a missziókat, akkor azok nagyobb gazdasági és politikai tőkét is hozhatnának hazánknak.
Szenes Zoltán dedikálja a Hatvanéves a NATO – Magyarország tíz éve a NATO-ban című könyvet
(fotó: Farkas Cintia/FN) – Képgaléria a NATO-kiállításról!
A NATO-konferencia keretében megnyitották a Hatvanéves a NATO – Magyarország tíz éve a NATO-ban című kiállítást, valamint Szenes Zoltán bemutatta a Tíz éve a NATO-ban című könyvet, amelyet Tálas Péterrel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatójával együtt szerkesztett.
