Mégsem gond Laborc “KGB-s múltja”?

A brüsszeli magyar NATO-nagykövet sem az Egyesült Államok NATO-nagykövetétől, sem az észak-atlanti szövetség bármely más tagállamának képviselőjétől nem kapott jelzést a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére jelölt Laborc Sándor kinevezése kapcsán.

Martinusz Zoltán a távirati irodának Brüsszelből telefonon nyilatkozva alaptalannak nevezte a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent információt, amely szerint az Egyesült Államok brüsszeli NATO-nagykövete arról tájékoztatta Martinusz Zoltán magyar nagykövetet, hogy egy szövetséges ország kém- és terrorelhárító szolgálatának élére elfogadhatatlannak tartják Laborc Sándor személyét.

Hírlapi kacsa

Engem egyetlen újságíró sem keresett meg ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és fogalmam sincs arról, mi alapján született meg a cikk – közölte Martinusz Zoltán. Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter október 30-án jelentette be, hogy Laborc Sándort javasolja a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának.

Laborcot kedden hallgatta volna meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, ám az ülés elmaradt. Szilvásy György a bizottsági meghallgatást követően terjeszti kinevezésre vonatkozó javaslatát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elé.

A Magyar Hírlap kedden arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők és ellenzéki politikusok egyaránt kockázatosnak tartják az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán (vagyis “a KGB-egyetemen”) végző szakember kinevezését, akinek egykori évfolyamtársai közül a lap szerint szinte mindegyik magas beosztású orosz titkosszolgálati vezető.

Egyszer már jó volt

Laborc Sándor jelenleg megbízott főigazgatója a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, korábban – épp az Orbán-kormány idején – nevezték ki az APEH bűnügyi igazgatóságának második emberévé.

Azokat, akik az egykori Szovjetunióban tanultak, megfigyelte az orosz titkosszolgálat, dossziét vezettek róluk. Kompromittáló feljegyzések lehetnek róluk, akár be is szervezhették őket. Egyes kint tanult tábornokokról például lehet tudni, hogy valutacsalási ügyleteik voltak, dorbézoltak, kábítószereztek. Ezekhez a feljegyzésekhez nem lehet hozzáférni, nem lehet kikérni, a moszkvai irattárakban vannak – figyelmeztetnek a nemzetbiztonsági kérdéseket ismerő katonai szakértők.

Laborc Sándor a baloldalon (Fotó: MTI)

Hozzátették, hogy a bizottság nem tud dönteni olyan illető személyéről, akinek az életének egy bizonyos szakasza nem tisztázott, személyi adataihoz nem lehet hozzáférni, akiről egy másik ország titkosszolgálatának a kezében adatok vannak – ez a körülmény bőven elég a nemzetbiztonsági kockázathoz. “Az illető pedig nem tud védekezni, hiszen ő sem tudja, hogy milyen feljegyzések készültek egykor róla” – nyilatkozták a FigyelőNetnek a szakmában lévő humán szakemberek.

Amerikai kapcsolat

Ma kedvezőbb hazánk számára, ha olyan illető kerülne az NBH élére, aki az USA-ban tanult. Mert egy, KGB-egyetemen tanult illető esetében nem lehetne Magyarország az USA számára megfelelő együttműködési partner, nem lehet ilyen helyzetben megteremteni a bizalmi tőkét a zavartalan együttműködéshez, nincs egyértelmű átláthatóság, s ez állandó biztonsági kockázatot jelentene a partnerek felé – tették hozzá.

Az illetőt akár be is szervezhették kint, s kettős ügynök válhatott belőle, ezt persze nem lehet bebizonyítani. Ha pedig egy ilyen személy a szolgálatok élére kerül, a pozíciójánál fogva a legbizalmasabb adatok kerülnek a kezébe, félő, hogy – múltjánál fogva – rávehetik, hogy adja ki.

Mégis van kifogás?

Bár hivatalosan cáfolták az USA aggályait, egy, a nemzetbiztonsági szolgálatnál dolgozó forrásunk úgy véli elképzelhető, hogy az Egyesült Államoknak vannak kifogásai.

“Nem világos, hogy kifejezetten Laborc személyét vagy általában a hátterét kifogásolják. Ha a személyével van a bajuk, ez az ellenszenv esetleg egy korábbi ügyből, a magyar vezető nem feltétlenül készséges együttműködési hajlandóságából fakadhat. Ha azonban nem kifejezetten a személyét, hanem a hátterét, az SZU KGB iskoláján való végzését kifogásolják, akkor nem lehet említés nélkül hagyni, hogy nem ő az egyetlen a mai magyar nemzetbiztonsági szolgálatok különböző szintű vezetői között, akinek ilyen iskolai háttere van” – jegyezte meg forrásunk.

Informátorunk nem zárta azonban ki, hogy az USA elindított egy olyan trendet, miszerint szorgalmazza az egykori Szovjetunióban végzett, magas pozícióba került magyar nemzetbiztonsági vezetők személycseréjét.

Informálisan jóváhagyva

A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálat illetékese a FigyelőNet megkeresésére közölte, nem tudnak arról, hogy a szóban forgó amerikai diplomata ezt bármikor szóba hozta volna Martinusz nagykövetnél.

“Úgy tudjuk azonban, hogy – az ellenzék aggályaira való tekintettel is – folytak kötetlen beszélgetések NATO országok titkosszolgálati illetékeseivel, akik ismerték Laborcot. Róla elismeréssel nyilatkoztak, nem fogalmaztak meg személyével kapcsolatban semmiféle fenntartást” – közölték a magyar titkosszolgálatnál.