A Magyarországon forgalmazott élelmiszerek csak engedélyezett adalékanyagokat tartalmaznak és a csomagoláson való feltüntetést illetően sem merültek fel problémák, mondta Kathy Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatási főosztályának vezetője a távirati irodának. A július végén forgalomba került, E412 kódjelű guar-gumiadalékot tartalmazó élelmiszerek is rendelkeztek a megfelelő engedélyekkel, az adalék esetleges szennyezettsége már élelmiszerbiztonsági kérdés.
A guar-gyom, vagy guar-bab növénye
Az uniós szabályozás előírja, hogy egyes élelmiszerek adalékanyag-mentesen kerüljenek a fogyasztóhoz. Ezek közé tartoznak a friss zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a kávé, a tea, az ásványvíz, a növényi olajok, a méz, a száraztészták a tej és a vaj. A bioélelmiszer esetében csak akkor alkalmazható élelmiszer-adalékanyag, ha az adott termék e nélkül nem állítható elő, mondta Kathy Attila.
Az “E-számok” rendszerét 1960-ban fejlesztette ki az Európai Közösség, hogy kiküszöbölje a fordításból adódó félreértéseket a soknyelvű közösségben és egyszerűsítse az adalékanyagok jelölését. Kezdetben a háromjegyű számok első számjegye jelölte a csoportot, amelybe az adalékanyag tartozik: 100-199-ig a színezékeket, 200-299-ig a tartósítószereket, 300-399-ig az antioxidánsokat jelölték.
Linkek:
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal
Nincs okos tanács
Szentvári Lukács Gábor, az E-szem Fogyasztásvédelmi és Tájékoztatási Alapítvány vezetője szerint nagyon összetett a probléma, a megoldás sem egyszerű: okos tanácsot nem lehet adni. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy fogyaszt-e úgynevezett “kényelmi élelmiszert”, vagy nem. Az élelmiszer-biztonsági szakértő alapvetően nincs ellene a természetes adalékanyagok használatának. A guar is egy Indiában évezredek óta használt természetes anyag, a gond az, hogy ellenőrizhetetlen, milyen káros hatásoknak van kitéve a növény – ebben a környezetszennyezett világban bármi előfordulhat, mondta. Rengeteg olyan termék van, melyek gyártása elképzelhetetlen a guar nélkül, ilyen például a fagylalt is. A guar olcsó, jól megköti a vizet, és mindenben benne van, mondta a szakértő. Szentvári Lukács Gábor szerint elvileg, ha a valaki nem a legolcsóbb árut keresi a polcon, akkor védve lehet – bár, tette hozzá, a jelenleg gondot okozó guar-gumi-szállítmányt most egy nagyon jó nevű cég, a svájci Unipektin importálta.
Szúrópróbák, drága vizsgálat
A harmadik világ országaiból sok ezer tonna guar és hozzá hasonló adalékok érkeznek, ezek mindegyikére vonatkozik egy uniós tisztasági törvény. Ezen importanyagok vizsgálata csak mintegy tíz alapvető paraméter alapján történik – genetikailag módosított-e, érte-e radioaktív sugárzás, nehézfémeket tartalmaz-e, satöbbi – de ezeket is csak szúrópróbaszerűen vizsgálják, és a vizsgálatok nem térnek ki például a féregirtókra. Próbáljuk védeni magunkat, de nem tudjuk, fogalmaz Szentvári Lukács Gábor, aki elmondta: a dioxinvizsgálat költsége 400 ezer forintot kóstál, a guar-gumi vagy guar-liszt pedig kilónként 200-300 forintos áron vásárolható. Egy nagyobb importkvóta árát tehát 10 százalékkal drágíthatja egy ilyen vizsgálat. Ez olyan költség, amit az importőrök nem vállalnak be. Szentvári Lukács Gábor egyébként úgy gondolja, hogy az adalékanyagok jelentik a kisebbik veszélyt egészségünkre nézve: az alapanyagok veszélyesebbek. A gond az, hogy fejétől bűzlik a hal, fogalmazott a szakértő. Amikor az unió valamiért cserébe megállapodást köt egy harmadik országgal, például kétmillió tonna csirke- vagy marhahús behozatalára, ezt egyrészt egyszerűen lehetetlen a teljesség igényével bevizsgálni, másrészt villámgyorsan feldolgozzák, mondta.
—-Szigorúan ellenőrzött adalékok—-
Amikor adalékanyagokról van szó, engedélyezett, a kísérleti szakaszban ártalmatlannak bizonyult élelmiszer-adalékokról van szó, melyek felhasználása szigorú követelményekhez kötött: az engedélyezett felhasználási területeket és szinteket szabványok írják elő. 1996 óta az Európai Unióban az élelmiszer-adalékokra vonatkozó jogszabályok harmonizáltak, ez azt jelenti, hogy az összes tagállamban ugyanazok az anyagok engedélyezettek. A harmonizáció folytán a magyar élelmiszerszabályozás is változott, az EU adalékanyag-szabványát átültették a Magyar Élelmiszerkönyvbe.
Az unióban jelenleg 297 engedélyezett adalékanyag van. Ezek közül mintegy száz általánosan, maximális adagolási szint meghatározása nélkül engedélyezett. Ezen, többnyire természetes, vagy “természetazonos” anyagok felhasználási szintjét a “jó gyártási gyakorlat” határozza meg. A legtöbb adalékanyag esetében előírják, hogy melyik termékben és milyen maximális adagolási szinttel lehet használni. A csecsemő- és gyermekételekben felhasználható adalékanyagokra további korlátozások érvényesek.
A probléma ott kezdődik, hogy egy adalékanyag szervezetre való tényleges hatását nemcsak az egyes emberek adott egyéni érzékenysége, allergiára való hajlama teszi kiszámíthatatlanná, hanem az is, hogy az akut tünetek több tényező miatt jelentkezhetnek. A szakértők egy része szerint eleve vitatott a sokféle tápanyag egymásra való élettani hatása. Ez csak hatványozódik akkor, ha bennük különféle kémiai tulajdonságú szermaradványokkal, adalékanyagokkal keverednek. A külső környezeti ártalmak és az életvitel okozta problémák hatásai szintén ronthatnak a helyzeten, mondják. A becsült adatok szerint a magyar állampolgárok mintegy 40 százaléka szenved valamilyen allergiában.
Az élelmiszerek előállításához csak az egészségügyi miniszter által engedélyezett adalékanyagokat szabad felhasználni. Míg az adalékokat kötelezően engedélyeztetni kell, hogy az élelmiszerekhez hozzáadhatóak legyenek, addig a többi összetevőt a mindenkor érvényes törvényi előírások értelmében az előállító a saját felelősségére szabadon használhatja, forgalomba hozhatja. Az adalékanyagokat csak akkor engedélyezik, ha bizonyos követelményeknek megfelelnek, így például egészségügyileg veszélytelenek, nem tévesztik meg a fogyasztókat, technológiailag szükségesek – vagyis egy meghatározott technológiai funkciót kell ellátniuk: tartósítanak, színeznek, stabilizálnak.
A követelmények az újonnan engedélyezett adalékokkal szemben magasak. A gyártóknak tudományosan alátámasztott bizonyítékokat kell bemutatniuk, hogy a termék veszélytelen az emberi egészségre. A jelenleg engedélyezetten forgalomban lévő adalékanyagok közül azonban sokat nem vizsgáltak meg olyan alaposan, mint azt az újonnan engedélyezetteket.
—-Böngésztünk az E-tengerben—-
Az adalékanyagok, tartósítószerek használatát ellenzők szerint a legveszélyesebbek az E 200 és 385 közötti számokon szerepelő tartósítószerek. Ebben a sávban azonban vannak ártalmatlan anyagok is, mint az ecetsav (E260) a tejsav (E270), vagy a citromsav (E330). Kicsit böngésztünk az E-számok tengerében, és megnéztük, hogy az élelmiszerekben gyakran előforduló adalékokról mit mondanak az azokat ellenzők. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy elvben a hatóságok minden keresztreakciót, és lebomlást a szervezetben megvizsgálnak, a bevihető napi maximumot tudományos korrekt értékben határozzák meg. Mindenesetre elég figyelemreméltó aggályok merülnek fel egyes anyagokkal szemben:
E102 – Tartrazin
Egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, Ausztriában 1984 óta tiltott, Svájcban szintén. Az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent. Allergiát, asztmát, csalánkiütést okozhat.
E104 – Kinolinsárga
Szintetikus színezőanyag; a patkányokra és az egerekre nézve ártalmatlannak bizonyult. Egy EU szakértői bizottság kutyákon végzett rövid idejű vizsgálata szerint “nem mutatható ki egyértelmű toxikus hatás”. Káros hatása az emberre nem ismeretes. Az USA-ban élelmiszerszínezőként tilos használni, feltehetőleg allergiát okoz.
E127 – Eritrozin
Szintetikus anyag, állatkísérletek azt jelzik, hogy gátolja az idegrendszer normális működését. Egyes vélemények szerint hiperaktív gyerekeknél fokozott viselkedési zavarokat válthat ki. Az állatkísérletek során erős gyanú merült fel, hogy befolyásolja a pajzsmirigyhormon működését, amit részben rákra utaló elváltozások is jeleztek. Feltehetőleg allergiát is okoz.
E15O – Karamell
Az állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki és csökkentette a fehér vértestek számát, módosította a vérképet, ami rákkeltő hatásra utalhat. Ausztriában csak a barna sör színezéséhez engedélyezett.
E213 – Kálcium-benzoát (benzoesav)
Számos élelmiszerben – például tejtermékek, gyümölcsök, méz – nyomokban jelen van, mint természetes alkotóelem. Tartósítószerként adagolva azonban mellékhatások jelentkezhetnek. A benzoesav és sóinak használatát a kutya- és macskaeledelekben betiltották. A macskáknak már 5 ezreléknyi is halálos lehet. Az E210-213 az embernél viszonylag gyakran vált ki allergiát (asztmát, csalánkiütést). Az L-Aszkorbinsav (E300) jelenlétében a benzoesavból benzol képződik. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásnál megterheli a májat, érzékeny embereknél – különösen az aszpirin-allergiásoknál – allergiát (asztmát, csalánkiütést) okozhat.
E228 – Káliumhidrogén-szulfit
A kén-dioxid és a kénessav sói (a szulfitok) nemcsak tartósító-, hanem szépítőszerek is. Az egyik legáltalánosabban használt, ősi adalékanyagok egyike. Az élelmiszerekben a szulfitok bontják a B1-vitamint. A szulfitra érzékeny embereknél fejfájást, rosszullétet, vagy asztmarohamokat idézhet elő. Ismertek anafilaxiás sokk (a legsúlyosabb allergiás reakció) miatt bekövetkezett halálesetek is. Főleg fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használják. Kiszámíthatatlan reakciókat okozhat: egyeseknél rosszullétet, fejfájást, hasmenést – rosszabb esetben anyagcsere- vagy idegrendszeri zavart.
E232 – Nátrium-o-fenil-fenolát
A citrusfélék gombaölő szere, amelyet legtöbbször kombinálva alkalmaznak. Tulajdonképpen féregirtónak számít. Az állatkísérletek szerint elősegíti a hólyagrák kialakulását (főleg az E232 és az E233 kombináció). Az E230-adalék már a gyártó üzemekben is több halálesetet okozott. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy hámozáskor az adalékanyag egy része rákerülhet gyümölcs húsára. Mivel esetenként a narancs, citrom csomagolópapírját is ezekkel az anyagokkal impregnálják, a csomagolópapír gyermekekre veszélyes lehet.
E233 – Tiabendazol
A banán penészgomba elleni védőanyaga. Ezenkívül orvosság is, amelyet kiegészítőként féregirtóban is felhasználnak. Az egerekkel folytatott kísérletek veseártalmat és fejlődési rendellenességet jeleztek. Az E230-234-el kapcsolatos pontos toxikológiai vizsgálatok még hiányoznak. A kezelt citrusfélék és banánok héja emiatt veszélyes lehet.
E242 – Dimetil-dikarbonát
Úgynevezett hidegcsírátlanító anyag, amit főleg üdítőitaloknál és dobozos teánál használnak. A dimetil-dikarbonát közvetlenül a hozzáadás után feloldódik, miközben mellékreakcióba lép a semlegesítendő mikrobákkal és az élelmiszerben lévő egyéb anyagokkal. Többek között – nyomokban metil-karbamát képződik, ezt rovarirtóként is alkalmazzák.
E252 – Kálium-nitrát
A nitrátoknak és nitriteknek súlyos környezeti-egészségi veszélyei vannak. Ennek ellenére a sonka pácolásához használt sós lé megengedett nitráttartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezett maximumnak. A nitritet a húskészítmények (töltelékáruk) színezésére használják, emellett a kolbász- és szalámifélék eltarthatóságának növelésére is. A nitrátokat (E251, E252) ezen kívül a kemény (szeletelhető) sajtok tartósításához és speciális halkészítmények érleléséhez is alkalmazzák. A szervezetben a nitrátok nitritekké alakulhatnak, ez utóbbi pedig a gyomorban és a belekben reakcióba léphet más élelmiszer-összetevőkkel. Mindez elősegítheti a rákkeltő nitrózaminok kialakulását. A nitrátok különösen kisgyerekek számára jelentenek állandó veszélyt. Meggátolhatják a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami cianózist (“kékbetegséget”) válthat ki.
E926 – Klórdioxid
Az ivóvíz klórozására (csírátlanítására) használják. A klórból kloroform keletkezhet, ami zuhanyozáskor belélegezve vagy bőrön át juthat a szervezetbe. A klórozott víz ezenkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. A klór hasznosságának (a higiéniai szempontból kifogástalan ivóvíz) és a mellékhatásainak összevetése egyedi mérlegelést igényel.
E301 – Nátrium-aszkorbát
Az aszkorbinsav (a mesterséges C-vitamin – E300) sója, de a természetes C-vitaminnal ellentétben a kísérleteknél hólyagrákot okozott. Az állatkísérletek a fiatal egyedeknél fejlődési rendellenességeket is jeleztek.
E312 – Dodecil-gallát
A propil-gallát a csecsemőknél életveszélyes cianózist (kékbetegség) válthat ki. A csecsemőételek készítésénél ugyan nem szabad felhasználni, de engedélyezett olyan tipikus gyermekélelmiszereknél, mint a marcipán, a nugát, a rágcsálnivalók, vagy a zacskós levesek. Az állatkísérletek során csökkentette a szervezet kórokozókkal szembeni ellenálló-képességét.
E321 – Butil-hidroxi-toluol (BHT)
Szintetikus anyagok. A BHA (E320) a rágcsálnivaló termékeket védi az ízhibáktól, javítja a marcipán, a nugát és a máktöltelék eltarthatóságát. A pék- és cukrászárukon az anyag öszetételének feltüntetése nem kötelező. Az EU a következő termékeknél tervezi az engedélyezést: levesek, halkonzervek, reggeliző-gabonafélék (müzli, dió és mogyorófélék), valamint fűszerek. A BHT csak rágóguminál engedélyezett. A rágcsálóknál részben rákkeltő, részben a rák kialakulását gátló hatást figyeltek meg. Az állatkísérletek során elváltozások jelntkeztek az immunrendszernél, a pajzsmirigyben és a májban. Mindkét anyag felhalmozódik az emberi zsírszövetben és a magzatba is bekerülhet. Allergiát kiváltó anyagként ismertek.
A foszforsav és sói (E338-341), a difoszfátok és polifoszfátok (E45O-452, E54O-544)
Bár nem egyértelműen ártalmasak, a legvitatottabb adalékok közé tartoznak. Az ugyan még nem bizonyított, hogy a gyerekeknél hiperaktivitást váltanak ki, az azonban igen, hogy a foszfátok befolyásolják az emberi szervezet kalcium-anyagcseréjét. Túl sok foszfor bevitele megbontja a foszfát-kalcium egyensúlyt és megakadályozhatja a szervezet kalciumfelvételét, ez pedig csontritkuláshoz vezethet. Felhasználási terület: burgonyatermékeknél, pékáruknál, húskészítményeknél, kenősajtoknál, fagylaltnál és koffeintartalmú üdítőitaloknál.
E951 – Aszpartám
Két, szintetikus úton előállított aminosavból álló édesítőszer. Érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg.
E954 – Szacharin
Mesterséges édesítőszer. Az állatkísérletek során hólyagrákot idézett elő. Hólyagúti megbetegedés vagy rendszeres gyógyszerfogyasztás esetén elővigyázatosság szükséges. A szacharin bizonyos gyógyszerekkel illetve környezetkárosító anyaggal kapcsolatba kerülve károsíthatja a hólyag nyálkahártyáját. A disznók takarmányába keverve engedélyezett étvágygerjesztőszer.
