Szerinte miközben a monetáris politikát tekintve a 2004-es esztendőt pozitív külső tényezők alakították, a belső tényezők ellentmondásosak voltak. Járai ezek közé sorolta, hogy a gazdaságpolitikában a vártnál kisebb szigorítás történt. “A ténylegesen megvalósított gyakorlat kevesebb volt, mint amit az ország a konvergencia-programban vállalt”. Mint elmondta, ez abban is kifejeződött, hogy az Európai Unióhoz frissen csatlakozott tíz ország között a gazdasági mutatók összevetésében Magyarország az utolsó helyeken szereplők közé került.
Szigorúbb költségvetésre van szükség
“A belföldi negatív tényezők között említhető az is, hogy az év folyamán, különösen 2004 vége felé romlott a kormány és a jegybank viszonya, amiben szerepet játszott az is, hogy az Országgyűlés egy, az Európai Unió joggyakorlatával ellentétes módon változtatta meg a jegybanktörvényt” – mondta az MNB elnöke. Szerinte jövőre a monetáris politikában csak akkor lehet lazítani, ha szigorúbb lesz a gazdaságpolitika, benne a költségvetési politika. “A 2005-ös költségvetés már magában hordja ennek bizonyos jeleit” – tette hozzá.
Többletbizalom az uniótól
A kedvező külső tényezők között említette uniós történt csatlakozást, ami szerinte “többletbizalmat hozott” a külföldi befektetőknek. “Ez a többletbizalom elősegítette, hogy a befektetők hajlandók legyenek nagyobb kockázatot elviselni az ország megítélését tekintve, és a jegybank óvatosan ugyan, de többször csökkenteni tudta az alapkamatot az év folyamán”. További pozitívum, hogy az év eleji áfa-emelés hatása nem épült be az inflációs várakozásokba.
Óvatos kamatcsökkentés várható
A jegybank elnöke szerint az MNB azt várja, hogy éves átlagban az infláció a 6-7 százalékos sávba esik, s várhatóan 6,7-6,8 százalék lesz. A nemzetközi összehasonlításban is viszonylag magas kamatszintet a jövőben is óvatosan kívánják csökkenteni, a monetáris lazítás várhatóan folytatódik, de csak kis lépésekben. “Elfogadom azt, hogy az exportőrök számára a gyenge dollár, illetve az erős euró, erős forint nehézségeket okoz, de az is kétségtelen, hogy a dollár gyengülésében nem az MNB játszotta az igazi szerepet. Az euró az elmúlt három évben majdnem 50 százalékkal erősödött, és ez nemcsak Magyarország, hanem a nála jóval fejlettebb EU-tagállamok vezetőinek is fejfájást okoz”.
Nem szabad túlzottan sietni az eurózónába
Az ERM-II-höz, az Európai Unió monetáris rendszeréhez való csatlakozás dátumának eldöntéséhez, a belépés menetének felvázolásához mindenképpen meg kell várni a 2004. év gazdasági folyamatainak tényleges alakulását, beleértve a költségvetést és az egész évre vonatkozó makro-mutatókat. Emellett természetesen a 2005-ös költségvetés alakulása is befolyásolja a csatlakozás lehetséges időpontját. “Miután 2004-ben a központi költségvetés eredeti céljai nem teljesültek, és a 2005-ös büdzsé is távol áll az ország által az EU-hoz beadott konvergencia-programban vállaltaktól, véleményem szerint nem érdemes elsietni az ERM-II-be való belépést” – hangsúlyozta Járai Zsigmond. Az ERM-II-ben mindenképpen hosszabb időn keresztül stabil árfolyamot és viszonylag alacsony inflációt kellene fenntartani az országnak, ez pedig jelentős kockázatokat vonna maga után.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
