Ami a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét illeti, talán az egyetlen pozitív fejlemény az infláció alakulása, amely a tavalyi 9,2 százalékról 5,4 százalékra mérséklődött. A nemzetgazdaság helyzete azonban 2002-ben alapvetően romlott, a kitűzött gazdaságpolitikai célok többsége nem valósult meg – áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet Gazdaság és társadalom 2002-2003 fordulóján címet viselő elemzésében. Ráadásul a következő év várható növekedési lehetőségei az idei évnél lényegesen nagyobb bizonytalanságot hordoznak magukban.
Borúlátó egyetértés
Az Ecostat prognózisa a külgazdasági viszonyok tekintetében tökéletes összhangban van mind a Világbank, mind pedig az Economist Intelligence Unit (EIU) szerdán kiadott előrejelzéseivel. Bár a Világbank talán még pesszimistább prognózist készített: szakértői szerint jelentős a veszélye annak, hogy a jelenleg kilábaló világgazdaság ismét visszasüllyed a recesszióba. Az EIU előrejelzése szerint 2003-ban Nyugat-Európa lesz a világgazdaság leglassabban fejlődő térsége, nem más, mint a német gazdaság gyengesége miatt. A londoni Economist csoport szakemberei Nyugat-Európa esetében 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, korábbi 2,3 százalékos várakozásukkal szemben. Magyarország esetében 3,9 százalékra csökkentették egy hónapja kiadott 4,1 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésüket.
A magyar gazdaság számára alapvető jelentőségű világgazdasági feltételek továbbra sem javulnak. Az EU és azon belül is a legfőbb partnerünknek számító Németország igen lassú növekedést produkál, a német államháztartás ennek következtében komoly egyensúlyi zavarba került. Az Ecostat módosított prognózisa szerint az unió gazdaságának stabil növekedése legjobb esetben is csak 2003 közepétől indulhat meg.
Az elemzés szerint a gazdaság dinamizálása, és vele egyidejűleg az infláció kordában tartása érdekében a jövőben a monetáris és fiskális politika szoros összehangoltságára lesz szükség. Az MNB árfolyam-politikája tovább ronthatja az exportőrök versenyképességét, ami az intézet szerint már a közeljövőben, de legkésőbb 2003 elején további kamatcsökkentéshez vezet. Egy március végéig tartó folyamatosan 1,5-2 százalékot elérő kamatcsökkentés nem jár a forint jelentősebb gyengülésével – hangzott el az intézet szakértői által tartott sajtótájékoztatón -, és az ez évi inflációs rátát sem befolyásolja érdemben.
A jegybankok szerepéről
A sajtótájékoztatón Zádor Márta, az Ecostat tudományos igazgatóhelyettese kétségeinek adott hangot a jegybankok alapvető célját, a dezinflációs politika szükségességét illetően. Véleménye szerint a világ számos pontján a jegybank által jelenleg alkalmazott politika a keresleti és inflációs nyomás hiányában már a múlté; a jegybankoknak egyre inkább a gazdaság működésének egyensúlytalanságát vizsgálva kell lépniük.
Az előrejelzés szerint az államháztartás európai uniós módszertannal (ESA95) számított hiánya az év végére várhatóan meghaladja az 1400 milliárd forintot, míg a költségvetésé eléri a 900 milliárdot. Emellett a vártnál nagyobb, előreláthatólag körülbelül 80 milliárdos hiány mutatkozhat a társadalombiztosítási alapoknál is.
A gazdasági növekedés az intézet számításai szerint nem éri el a költségvetési számítások alapjául szolgáló 4-4,5 százalékot, a tervezettnél magasabb infláció miatt azonban bevételi többlettel lehet számolni. A két hatás eredőjeként az államháztartás bevételei kismértékben meghaladhatják az előirányzatban szereplő értéket. Az államháztartás GDP-arányos hiánya az Ecostat legfrissebb előrejelzése szerint 2003-ra 5 százalék körüli szintre mérséklődhet.
Mi lesz az olajárral?
Az inflációs ráta alakulásával és a kőolaj világpiaci árának várható változásával kapcsolatban az Ecostat megjegyzi: az esetleges iraki háború megindítása valamelyest ugyan megemelheti az árat, a jelenlegi ár azonban már tartalmazza az ezzel kapcsolatos várakozásokat. Ennek ellentmond a Világbank csütörtökön napvilágot látott elemzése, mely szerint az olaj ára háború esetén akár a hordónkénti 40 dollárt is meghaladhatja, majd a háború után a 20 dolláros szint alá eshet.
A valuta reálfelértékelődése, a feltételezett gazdasági növekedés, a termelékenység viszonylag gyors emelkedése lehetővé teszi, hogy az infláció folyamatosan csökkenjen. 2003-ban a pénzromlás üteme 5 százalék körül várható.
Természetesen alacsonyabb szint mellett az inflációk csökkentése általában növekvő reáláldozatokkal jár. Ezért az infláció mérséklődésének folyamatos és lassuló tendenciáját prognosztizálja az Ecostat.
