Franciaország, Oroszország és Kína kitartó kritikája célt ért: az Egyesült Államok hajlandó kompromisszumot kötni az Irakkal szembeni ENSZ határozat ügyében. Washington eláll korábbi követelésétől, melyben olyan határozat meghozatalára akarta kényszeríteni az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), amely automatikusan engedélyezi az Irakkal szembeni erőszakos fellépést abban az esetben, ha Bagdad nem működik együtt az ENSZ fegyverzetellenőreivel.
CIA: új terrortámadások várhatók
George Tenet, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója arról számolt be az amerikai kongresszusnak, hogy az Al-Kaida terrorszervezet ugyanolyan erős, mint egy évvel ezelőtt, a szeptember 11-ei terrortámadást megelőzően. Tenet hangsúlyozta, hogy az utóbbi napok tengerentúli terrortámadásai miatt is azt kell feltételezni, az Al-Kaida külföldön és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt csapásra készül amerikai célpontok ellen.
Francia siker
Franciaország egyértelműen szembehelyezkedett az amerikai-brit, Irakkal szembeni állásponttal, sőt Jacques Chirac francia elnök még azt is éreztette az USA-val, akár vétójogával is hajlandó élni egy BT-szavazás esetén. Ezt tegnap Jean-David Levitte, Franciaország ENSZ-nagykövete is nyomatékosította a BT előtt tartott beszédében: “Franciaország mindenképpen ragaszkodik kétlépcsős tervéhez.”
Franciaország Bush első, az Irakkal szembeni fellépésről tartott ENSZ-közgyűlés előtti beszéde óta egy kétlépcsős megoldást javasolt, amelyet az utóbbi időben Kína és Oroszország is kész volt támogatni. E javaslat szerint egy első határozat a fegyverzetellenőrök visszaengedését követelné Irakba – akiknek bővítené az ellenőrzési jogkörét – és ezzel egy időben kilátásba is helyezne akár egy agresszív fellépést is, amennyiben Bagdad nem hajlandó együttműködni az ellenőrökkel. Az erőszak alkalmazását viszont csak egy második határozat engedélyezné. Ez a tervezet a BT országainak egyetértését hangsúlyozza.
Az Egyesült Államok csütörtökön olyan határozattervezetet terjesztett a BT állandó tagjai elé, amely amerikai diplomáciai források szerint azt tartalmazza, hogy az USA nem egyedül fog dönteni az erőszak alkalmazásáról. A fegyverzetellenőrök összefoglalója alapján kész konzultálni a Biztonsági Tanáccsal egy új határozat meghozataláról, mielőtt konkrét lépésekre szánná el magát. Ugyanakkor Amerika nem kötelezi el magát amellett, hogy kivárja a BT határozatát.
Az USA szintén elállt attól a követelésétől, mely szerint a BT állandó tagjainak szakértői is csatlakozhassanak az ENSZ fegyverzetellenőreihez. Az ellenőrök katonai kíséretéhez sem ragaszkodnak többé. Franciaország egyelőre vizsgálja az új amerikai tervezetet, nem biztos, hogy beéri a mostani engedményekkel.
Nemzetközi nyomás – a gazdasági érvek sem segítettek
Nemcsak Franciaország fejezte ki ellenállását az amerikai-brit állásponttal szemben. Oroszország külügyminisztere, Igor Ivanov csütörtöki beszédében megerősítette, hogy az erőszak alkalmazását elutasítják, de a fegyverzetellenőrük iraki visszatérését ők is sürgetik. Kijelentette, az amerikai, új határozattervezetnek figyelembe kell vennie az orosz állam álláspontját is.
Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja a terrorizmus ellenei harcot látja jelenleg az elsőleges feladatnak, amelyet egy Irakkal szembeni háború csak akadályozna.
A BT tegnap kezdődött nyílt vitájában közel két tucat ország szólalt fel, de egyik sem támogatta az eredeti amerikai álláspontot, mindegyik ország kiállt amellett, hogy Iraknak meg kell adni az esélyt az önkéntes leszerelésre. Irak és Kuvait is ennek a véleménynek adott hangot.
A New York Times értesülései szerint az USA az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tett, hogy gazdasági érvekkel győzze meg Franciaországot, Kínát és Oroszországot egy esetleges Irak elleni támadás szükségességéről. Bush kormánya biztosította a franciákat és az oroszokat arról, hogy Husszein bukása nem érintené őket hátrányosan gazdasági szempontból, különös tekintettel a két ország olajipari érdekeltségeire.
