Belföld

Kell-e tartani kettős recessziótól?

Az amerikai gazdaságot a kettős recessziónak elnevezett rém fenyegeti. A Wall Street elemzői, kereskedői és a sajtómunkások arról diskurálnak, hogy talán még várni kell a felemelkedésre. Itthon is késhet a fellendülés.

Double Dip, azaz kettős merülés. Így nevezik Wall Street-i szakzsargonban azt a folyamatot, amikor a gazdaság a Kell-e tartani kettős recessziótól? 1dekonjunktúra időszaka után, a felemelkedés első fázisában ismét alámerül. Az utóbbi idők amerikai makroadatai első pillantásra ezt a folyamatot vetítik előre. A témában megszólaló szakértők véleménye természetszerűleg megoszlik a jövőbeli fejlődés pályáját illetően.

Figyelmeztető makromutatókA fogyasztói bizalom júliusban a februári, Enron-botrány okozta mélypont alá esett, a GDP növekedési üteme a várakozásoknak még a felét sem érte el és még folytathatnánk a negatív sort. Ehelyett inkább álljanak itt a FigyelőNeten az utóbbi időben e témában megjelent rövidhírek:

Kiábrándító amerikai makroadatok

Egyesült Államok: a növekedés csak a várakozások fele

Az ipari rendelésállomány is visszaesett az USA-ban

Rekordot döntött az amerikai kereskedelmi deficit

A pesszimista forgatókönyv

Stephen Roach, a Morgan Stanley vezető közgazdásza már jó ideje a pesszimisták táborát erősíti, az utóbbi időben pedig egyre több kollégájának álláspontja közelít az övéhez az említett folyamat valószínűségét illetően. Roach a “Double Dip” esélyét mintegy 60-65 százalékra becsüli. Elmélete szerint a növekedési ütem lassulása könnyen ismét recesszióba taszíthatja a gazdaságot.

A pesszimista főközgazdász kollégája, Barton Biggs – ugyancsak a Morgan Stanley munkatársa – nem érzi ennyire súlyosnak a gazdaság jelenlegi helyzetét. Ámbár – nyilatkozta több vezető gazdasági lapnak is – az utóbbi időszak kedvezőtlen makrogazdasági mutatóit nehéz volna letagadni.

Létezik persze olyan közgazda is, aki nem használja a kettős recesszió fogalmát, hanem inkább egy W formáját öltő fellendülésről beszél. David Wyss, a Standard & Poor`s vezető közgazdásza ugyan kiábrándítónak tartja az említett adatokat, az összkép azonban mutat pozitív jeleket is. Véleménye szerint az úgynevezett Bézs könyv (ebben az összes regionális jegybank által készített jelentés megtalálható) több biztató, mint gyengeségre utaló adatot tartalmaz.

Itthon is eltolódhat a fellendülés

A “kettős recesszió” amerikai gyökereit elemezve Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója azt mondja, a folyamatos katonai konfliktusok mellett jócskán erősítette a bizonytalanságra igencsak érzékeny amerikai gazdaság bizalmatlanságát az utóbbi időben feltárt pénzügyi és számviteli panamák sorozata. Hegedűs szerint a gazdasági teljesítmény romlásának hátterében alapvetően a bizalomvesztés áll, a várakozások mérséklődése különösen a külföldi tőkebeáramlásokat hátráltathatja. Így a különösen exportfüggő, feltörekvő országok (közöttük Magyarország) fejlődése is megtorpanhat.

Hazánk esetében azért nem annyira “vészes” a helyzet, hiszen a viszonylag nagy belső fogyasztás és a közeledő EU-csatlakozás “gazdasági optimizmusa” lendületet adhat a konjunktúrának. Éppen ezért az utóbbi időben nyilvánosságra került adatok alapján nem kell attól félni, hogy az év eleji dekonjunktúrális mélypont után ismét a gödör aljára csúszik a magyar gazdaság. Sokkal valószínűbb, hogy a korábban az idei év harmadik negyedévére várt fellendülés kezdete egy-két negyedévvel eltolódik – értékelte a FigyelőNet kérdésére hazánk gazdasági kilátásait Hegedűs.

Kamatcsökkentési remények

Egyre több elemző és közgazda véli úgy, hogy az amerikai gazdaság talpra állásához kamatvágásra lesz szükség. A Goldman Sachs egyenesen úgy ítéli, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az elkövetkező évnegyedben 50 és 100 bázispont között kamatcsökkentést hat végre és ezzel befektetésre ösztönzi a vállalatokat, költekezésre a lakosságot.

Az elmélet pofonegyszerű: a pénz pedig folyik, a válság véget ér. Vagy mégsem? Elemzők rögvest Japánt hozzák fel, mint a nulla kamat rossz politikájának iskolapéldáját.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik