Forrás: WIIW és nemzeti statisztikák t 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. (előzetes adatok) Csehország 56,7 11,1 20,8 10,0 9,8 Lengyelország 70,3 43,0 35,3 32,2 29,0 Magyarország 35,0 23,0 22,5 18,8 29,0 Szlovákia 61,2 10,0 23,2 13,4 12,0

Magyarország, miután Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter az OECD párizsi székházában e hét péntekjén ellátja kézjegyével a csatlakozási dokumentumokat, 27. tagként belép a legfejlettebb országok klubjába, s így először válik részévé egy euroatlanti gazdasági integrációnak. Ezzel az európai uniós tagságnak is teljesült egy informális feltétele. A lépés jelentősége abban is áll, hogy a nemzetközi [...]

Forrás: WIIW és nemzeti statisztikák 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. (előzetes adatok) Csehország -14,2 -6,4 -0,9 2,6 4,5 Lengyelország -7,0 2,6 3,8 5,1 6,0 Magyarország -11,9 -3,0 -0,8 2,8 2,0 Szlovákia -14,5 -7,0 -4,1 4,8 4,5

Bármennyire óvatosan nyúlt is Alain Juppé francia kormányfő a száz százalékban állami tulajdonú France Telecom dossziéjához, a tiltakozási hullám szinte azonnal megindult. Pedig a részleges privatizációt csak fontolgató kormányfő mindössze párbeszédre kérte a telefontársaság elnökét, egyúttal biztosítva az érintetteket, hogy a vállalat tulajdoni átalakulása nem változtatna az érintettek közalkalmazotti státuszán. Juppé ígéretet tett arra, hogy [...]

Évente akár egymilliárd forinttal is több juthat ezentúl a “múzsáknak”, ha az országgyűlés megszavazza a kulturális járulékalap kiszélesítésére tett indítványt. Akár százmillió forinttal is szegényebbek lehetnek évente a magyar napi- és hetilapok kiadói, ha kulturális járulékot kell fizetniük a hirdetési bevételeik után. Márpedig a múlt héten egyre inkább úgy tűnt, hogy a törvénykezési “malomban” felőrlődik [...]

Az EU március 29-én kezdődő kormányközi konferenciájának feladata a Maastrichtban megkötött, az Európai Pénzügyi Unió létrehozására vonatkozó egyezmény felülvizsgálata. Az értekezletre (Inter-Govermental Conference – IGC) az utóbbi hónapok fejleményei árnyékot vetnek. Az árnyék neve: munkanélküliség. Az eredetileg kitűzött feladatokkal így különleges körülmények között kell megbirkózni. Már a torinói EU-konferencia előtt világos volt, hogy a közös [...]

A százmilliárd forintnyi összeggel gazdálkodó Munkaerőpiaci Alapot felügyeli majd az Országos Munkaerőpiaci Tanács (OMT), amely – több hónapos késéssel – a múlt héten tartotta alakuló ülését. A munkavállalók, munkaadók és a kormányzat 3-3 képviselőjéből álló testület feladata lesz az is, hogy előkészítse annak az önkormányzatnak a felállítását, ami az egész munkaerő-piaci szervezetet fogja működtetni, s [...]

A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) három évvel ezelőtt kezdett hozzá a regionális fejlesztési társaságok (rft.-k) hálózatának kiépítéséhez. Az MBFB akkori tulajdonosa, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és a helyi önkormányzatok közreműködésével alakult meg 1993-ban Békéscsabán az első rft. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt.-t a következő évben a székesfehérvári székhelyű Közép-Pannon Regionális Kockázati Tőkebefektető Kft., [...]

A kommunizmus alatt a barter a központi terveket készítők számára maga volt az álom, hiszen rögzített áron lehetett kereskedni az árukkal. Általában szólva a barter akkor virágzik, amikor a pénzügyi szféra nem képes arra, hogy megolajozza a normális kereskedelem kerekeit. A WTO, az “Economist Intelligence Unit”, az OECD és egyéb szervezetek becslései szerint az ellentételező [...]

A sport- és szabadidős szolgáltatások iránt növekvő igényre – no meg az igénybevevők stabil fizetőképességére – alapozza üzleti elképzeléseit a Sky Sportcentrum Rt. Az 1994-ben alapított cég április 1. és 26. között nyilvános alaptőke-emelést hajt végre, amelynek során a 31 milliós jegyzett tőkéjű társaság legalább 50, de legfeljebb 200 millió forinttal szeretné megemelni tőkéjét. Az [...]

(Figyelő, 1996/11. szám) Érdeklődéssel szoktam olvasni lapjukat, különösen az elemző cikkeket, így a 11. számban Gáspár Pál tartalmas írását az adórendszer reformjáról (Halogató taktikázás). A cikket két grafikon egészíti ki, amelyekről nem tudni, hogy a szerző vagy a szerkesztőség művei-e. A bennük foglalt magyar vonatkozású adatok azonban félrevezetőek. 1993-ban például a tb-járulék összege a GDP-nek [...]

Idestova negyed év telik el úgy, hogy kész koncepciók hevernek a pénzügyminisztériumi asztalfiókokban a reform első két eleméről, a társadalombiztosítási ágazatok finanszírozásának átalakításáról. Ezekről a tervekről ennyi idő alatt még az sem derült ki, hogy az évszázad pénzügyi okfejtéseit tartalmazzák, vagy nem jók egyébnek, mint papírkosárbélésnek. Nem nehéz annak a cégvezetőnek a helyébe képzelni magunkat, [...]

Várhatóan április elején készül el annak a hatpárti parlamenti vizsgáló bizottságnak a részjelentése, amelyet az 1992-től kezdődő adós- és bankkonszolidáció kivizsgálására hoztak létre. A bizottság a különféle dokumentumok tanulmányozása mellett meghallgatta a folyamat során jelentős kormánypozíciókat betöltő tisztségviselőket is: többek közt Botos Katalint, az Állami Bankfelügyelet korábbi elnökét, Kupa Mihály expénzügyminisztert és Balassa Ákos egykori [...]

A kormány tegye rugalmassá a támogatási szisztémát, gyorsabbá az információs rendszert, változtassa meg az exportengedélyezést, az állami készletek kezelőjét pedig tegye alkalmassá feladata ellátására – egyebek között ezt ajánlja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi gabona-felvásárlásról készített jelentésében. A számvevők vizsgálatát még tavaly kérte a parlament mezőgazdasági bizottsága, mert miközben a világpiaci árak rekordokat döntögettek, [...]

Vitathatatlan, hogy ha egy ország megnyitja piacát a külgazdaság előtt, az rövid távon valóban többletköltséggel jár. Némely hazai üzem – különösen az őskövületek, és velük együtt a hozzájuk tartozó munkahelyek is – ezt biztosan megsínylik. Van azonban mindennek egy másik oldala is: a külföldi verseny gyakorta a leghatékonyabb hajtóerő a hazai vállalkozások számára. Az efféle [...]

OECD-CSATLAKOZÁSUNKAT pulóverben jelentette be Dunai Imre, immár hivatalosan. Az ipari és kereskedelmi miniszter pénteken Párizsban aláírja az erről szóló dokumentumot. A történelmi jelentőségű okiratban foglaltak akkor lépnek hatályba, ha azt a magyar parlament is ratifikálja. Addig hazánk az évi 300 ezer dolláros tagdíj fejében különleges megfigyelői státuszt kap. Ez feljogosítja arra, hogy képviselői részt vegyenek [...]

A diósgyőri elektrokemence működtetéséhez úgynevezett gyártási új hulladékra van szükség, amelyet ráadásul csak kisebb darabokra vágva tudnak felhasználni. A különleges minőségi követelményeknek megfelelő hulladékból jó, ha 100 kilotonna összejön évente az országban, holott a diósgyőrieknek minimálisan 530 kilotonnára lenne szükségük. Ekkora mennyiségben a környező államokból sem importálható az elektroacél gyártásának alapanyaga, távolabbról pedig drága lenne [...]

A március 21-én nyíló Utazás ‘96 kiállításon a szakemberek bizonyára nem azzal lesznek elfoglalva, hogy szakterületük, az idegenforgalom a nemzetgazdaság méltatlanul lekezelt mostohagyermeke. Bár az ágazat a GDP 9-13 százalékát “termeli meg”, mégis csak morzsákat kap vissza, ami épp csak az életben maradáshoz elég. A honfoglalás 1100. évfordulója ezért is nagy kihívás a szakmának: remélik, [...]

Számos apró, ám annál kínosabb eshetőséggel is számolnunk kell a társas üzleti érintkezés során: hadd említsünk most néhányat a gyakorta előforduló kellemetlenségek közül. Ásítás: néhány könnyed otthoni próba után könnyen megtanulható, miként lehet ásítani tárgyaláson, társaságban: becsukott szájjal (az állkapcsok szétnyílását esetleg kézmozdulattal takarva), a levegőt ne a szájon, hanem az orron át szívjuk, s [...]

A kormány a tavalyi év végén engedélyezte az osztrák Grazer Wechselseitige biztosítónak, hogy Prima Austria néven társaságot alapítson Magyarországon. Az osztrák cég az elmúlt években az egyik legjelentősebb kalózbiztosítónak számított, amely piramisjátékhoz hasonló terjsztési szisztémával több milliárd forintnak megfelelő devizát “síbolt” ki az országból. A szakértők szerint a Btk. tervezett módosítása sem ad megnyugtató választ [...]

Csaba László, a Kopint-Datorg tudományos tanácsadója: a módszert legfeljebb szükséges rossznak lehet tekinteni, amely valamivel kiszámíthatóbbá teszi ugyan az árfolyamot, de éppen az előrelátható leértékelés tudata fenn is tartja a folyamatos devalválási várakozásokat. Márpedig ez önmagában növeli az inflációt. Erdős Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének kutató professzora: a csúszó-leértékelést csak bizonyos feltételek megléte [...]

Áment mondott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága a magyar készenlétihitel-megállapodásra, és ezzel 1997 végéig a Horn-kormány gazdaságpolitikájára is. A megállapodás gyakorlatilag 23 hónapra szól, az abban foglalt hitel összege a készenléti hiteleknél szokásos módon Magyarország IMF-kvótájának 35 százaléka, azaz 264,18 millió SDR (közel 387 millió dollár). A Valutaalap ügyvezető igazgatóságának március 15-én egyhangúan meghozott döntésével [...]

Azzal szinte valamennyi szakértő egyetért, hogy a csúszóárfolyam-rendszer tavaly márciusi bevezetése jelentősen hozzájárult a gazdasági eredmények javulásához. Abban viszont már megoszlanak a vélemények, hogy az erre az évre bejelentett leértékelések képesek-e lépést tartani az inflációval, s nem lesz-e szükség az árfolyam egyszeri kiigazítására. Pedig – kis túlzással – az erre a kérdésre adott választól függ [...]

Megszületett tehát a társadalombiztosítás 1996-os költségvetése: a végeredmény 17,8 milliárd forintos hiány – éppen belül a 18 milliárdos IMF-elváráson. Ennek érdekében korábban behajthatatlannak ítélt összegek kerültek a bevételi rubrikába, soha nem látott mértékben csökkenhet a kintlevőségek aránya. Legalábbis a kormányzati remények szerint… Az egészségbiztosítónak ebben az évben 489,5 milliárdnyi bevételt kellene elérnie, a kiadások ezt [...]