Megmarad a nyugdíjasok 13. havi juttatása nyugdíjprémium néven, ám ehhez legalább 7,5 százalékkal kell növekednie a gazdaságnak – derül ki az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának a kormány által támogatott javaslatából (erről döntenek majd a zárószavazáskor).
így számítják
A 13. havi – immár nyugdíjprémium – számításának módja: GDP növekedés százalékban mínusz 3,5 (de legfeljebb 4) szorozva a nyugdíj összegének negyedével (de legfeljebb 20 ezer forinttal).
Ez a módosító szigorítja, „bajnaisítja” lényegében a korábban Gyurcsány nevével fémjelzett nyugdíjjavaslatokat.
A gazdaság 7,5 százalékos szárnyalásánál is csak a jelenlegi állapot érhető el újra: a nyugdíjasok tehát maximum 80 ezer forintot kaphatnának. Idén és a jövő évben az elemzők inkább gazdasági visszaesésre, mint növekedésre számítanak.
Nem volt még 7,5 százalék
A valaha a KSH által mért legnagyobb gazdasági növekedés 5,1 százalékos volt Magyarországon 2000-ben. Ha ezt sikerülne újra elérni, az a nyugdíjasoknak maximum 32 ezer forintos nyugdíjprémiumot jelentene – vagy kevesebbet a havi 80 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek.
Gyakorlatilag vége a 13. havi juttatásnak.
Valamivel kisebbet kell ugrania majd a pannon pumának, hogy a nyugdíjemelés nagyobb legyen az infláció mértékénél. Ha a növekedés 3 és 4 százalék közötti, az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, 4 és 5 százalék közötti emelkedésnél a 60 és 40 százalékos arányban. 5 százalékos emelkedés fölött térne vissza a jó, öreg svájci indexálás (50-50 százalék).
Később mennek nyugdíjba
Bármilyen formába is lendül végül a puma, a nyugdíjkorhatár emelése 62-ről 65-re biztosan bekövetkezik. Ezt csak az 1952 január 1. előtt születettek ússzák meg (jelenleg 58 évesek, vagy idősebbek), a Ratkó-korszak szülöttei valahol 62-65 életév között mehetnek öregségi nyugdíjba, amennyiben megérik.
Az idei nyugdíjkorrekció jövőre történik meg (ez a korábbi elképzelések szerint idén szeptember 1-re tolódott volna), a 2010-re tervezett pedig teljesen elmarad. Jövő januártól tehát az 1992-95, illetve az 1997-98 között nyugdíjba vonulók részesülnek 4 százalékos, a 89-90 között nyugdíjazott évjáratok 2 százalékos korrekciós, extra emelésben.
később mennek
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi
nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
(Forrás: az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának javaslata
