Kapaszkodnak
Az Ab által megsemmisített elvárt adó előlegének első két hónapra eső részét be kell fizetni, mivel a testület csak február végén foglalt állást a jogszabályról – közölte Veres János pénzügyminiszter. A Fidesz ezzel szemben azt javasolja, hogy az első két hónapra se kelljen előleget fizetni, és aki már fizetett, az kapja vissza a pénzét. A megsemmisített jogszabály szerint a havi előlegfizetőknek július 20-ig, az éves előlegfizetőknek október 20-ig kell(ett volna) adóelőleget fizetniük, méghozzá egy próbaszámítás alapján: ha a társaságra tavaly vonatkozott volna az elvárt adó, akkor idén is az összbevétel két százaléka után kell(ene) adóelőleget fizetnie.
Az adóalanyok tényleges jövedelmi viszonyával nincs összefüggésben az adófizetési kötelezettség az elvárt adó esetében, ezért az erről szóló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítette kedden kihirdetett döntésében az Alkotmánybíróság (Ab). Elvárt adót – néhány kivételtől eltekintve – a veszteséges, illetve az elenyésző nyereséggel működő cégeknek kellett volna fizetniük, az adó alapja a társaság összes bevétele, az adó kulcsa pedig kétszázalékos lett volna.
Az arányos közteherviselés elvének megsértése miatt a testület még tavaly megsemmisítette a házipénztárak adóztatását elrendelő jogszabályt; a kiiktatott törvény szerint a házipénztárak 300 ezer forint feletti része adózott volna 20 százalékos adókulccsal.
A nagyon alacsony jövedelmet kimutató vállalkozók és cégtulajdonosok adófizetésre szorítását célzó dupla járulékalap (vagyis minden vállalkozónak, aki minimálbérre jelentette be magát, nyilatkozatot kellett tennie az APEH felé, amelyben elismerte, hogy valóban minimálbérből él; ellenkező esetben a minimálbér járulékainak kétszeresét kell fizetnie szeptembertől) sem biztos, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját – nyilatkozta a FigelőNetnek Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint itt nem annyira egyértelmű a helyzet, mint az elvárt adó esetében, ahol a jogszabály alkotója a veszteséges cégeket néhány kivételtől eltekintve adócsalónak tekintette, de a jogállamiság szempontjából nem megnyugtató, hogy a vállalkozókat két csoportra, a minimálbért keresőkre és a többiekre osztja az adójogszabály.
A házipénztár-adó megsemmisítése még nem fosztotta meg bevételtől az idei büdzsét, míg az elvárt adótól a költségvetés idén – a pénzügyminiszter által meg nem erősített számok szerint – 55 milliárd forintnyi, a dupla járulékfizetési kötelezettségtől pedig 80 milliárdnyi bevételt remél. Így ha az alkotmánybírák az utóbbi adómódosítást is hatályon kívül helyezik, a költségvetésben 135 milliárd forintos lyuk keletkezik.
Máshonnan kell beszedni a pénzt?
A veszteséges cégek körét az elvárt adó megsemmisítése után nem lehet bevonni az adózásba – állította a FigyelőNetnek Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Egyesületének elnöke. A szakember szerint a kormány számára több lehetőség is kínálkozik a kiesett 55 milliárd forint pótlására, például megemelhetik a már létező adókulcsok egyikét, csökkenthetik valamelyik adókedvezmény mértékét, nem engedélyezhetik valamelyik adóalap-csökkentő tétel elszámolását, esetleg új, a forgalomhoz köthető adót vagy illetéket vethetnek ki a vállalkozásokra.
Zara László szerint az előbbi megoldások mindegyikével ugyanaz a probléma: a működő, teljesítő, nyereséges cégeket sújtanák, nem pedig a valós anyagi viszonyaikat eltitkoló vállalkozásokat vonnák be a közteherviselésbe, vagyis ismét sérülne az adóigazságosság elve a bevételi kényszer miatt. Mindezekért a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Egyesületének elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy a kieső bevételeket máshonnan, lényegében a kiadások csökkentésével ellensúlyozza.
Szőnyegbombázás helyett célba lövés
Az Alkotmánybíróság a megsemmisített törvények célja ellen nem emelt kifogást – hívta fel a figyelmünket Kolláth György, aki szerint a jogszabályokat a taláros testület előtt megtámadó vállalkozói szervezetek is érdekeltek az igazságos közteherviselésben, a valós jövedelmük után nem adózó cégek kiszűrésében.
Viszont jogállamban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, így a hatóságnak kell megtalálnia és bizonyítania a szabálysértést – mondta Kolláth György, aki szerint a megsemmisített törvények ezzel ellentétben bizonyos vállalkozói csoportokat automatikusan szabálysértőnek tekintettek. Az alkotmányjogász szerint a jogállami megoldás ebben a helyzetben az lenne, ha az adóhatóság egyedi ellenőrzésein fennakadó, a törvényeket be nem tartó cégeket és vállalkozókat büntetnék meg. Vagyis a megkísérelt „szőnyegbombázás” helyet „célba lövéssel” szűrnék ki a nem fizetőket és javítanák a büdzsé egyenlegét.
Veres János pénzügyminiszter ígérete szerint a kormány jövő heti ülésén dönt arról, mi következik a sikertelen „szőnyegbombázás” után.
