Fordítva reagált a piac
A forint árfolyama érdemben nem reagált a vártnál rosszabb inflációs adatra, sőt a kedvező nemzetközi hangulat miatt még erősödni is tudott. Ezt segítette az is, hogy a politikai kockázatok kezdenek kiárazódni a magyar, de például a lengyel piacról is – mutatott rá lapunk kérdésére Németh Dávid, az ING elemzője. Ezzel együtt a befektetők látják az inflációs kockázatokat, és további kamatemeléseket várnak a jegybanktól, tette hozzá Török Zoltán. Mindkét elemző szerint a piac biztosra veszi, hogy október 24-én újabb kamatemelés következik: ennek mértéke 25 és 50 bázispont is lehet.
A statisztikai adatok tükrében az látszik, a nyár végén életbe lépett kormányzati intézkedések – az áfa és a jövedéki adó emelése, illetve az energiaárak drágulása – a vártnál jobban beépültek az árakba. A kereskedők egy az egyben áthárították a magasabb adókulcsokat a vásárlókra, sőt, bizonyos szektorokban (például az élelmiszereknél) a tényleges adóemelésnél nagyobb mértékben emelték áraikat.
Az elemzői várakozokon felül
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorsjelentése szerint szeptemberben a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” 1,7 százalék volt, a maginfláció 2005 szeptemberéhez viszonyítva 4 százalékot tett ki.
Az év első kilenc hónapjában 3,1 százalékkal emelkedtek az árak. A fogyasztói árak augusztusban stagnáltak júliushoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly szeptemberben a havi infláció 0,2 százalék, a 12 havi index 3,7 százalék volt.
A KSH közlése szerint az áfa 15 százalékos kulcsának 20 százalékra történő emelése, illetve a jövedéki adó mértékének változtatása az átlagos árszínvonalat 1,5 százalékkal növelte az idén szeptemberben.
A kereskedők magatartását nem lehetett előre látni – mondta el lapunk kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki elsősorban ezzel indokolja a piaci konszenzus (5,2 százalék) és a szeptemberi tényadat (5,9 százalékos 12 havi inflációs ráta) közötti nagy különbséget. Bizonyos szektorokban ugyanis egy az egyben beépítették az adóemeléseket az árakba, de az is előfordult, hogy korábban nem érvényesített költségelemekkel is most drágították a fogyasztói árakat, tette hozzá Török Zoltán.
Az energia drágult leginkább
Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 3,2 százalékkal nőttek. Emelkedett 10,8 százalékkal a sertéshús, 10 százalékkal a sertészsiradék, 7,3 százalékkal a tej, 6,8 százalékkal a liszt, 6,4 százalékkal a baromfihús, 6,2 százalékkal a cukor, 5,9 százalékkal a munkahelyi étkezés és 5,8 százalékkal a kenyér ára. Az idényáras élelmiszerek körében 9,4 százalékos árcsökkenés következett be, így enélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal drágultak.
A legnagyobb mértékben, 16,2 százalékkal a háztartási energia árai nőttek, ezen belül a vezetékes gázért 28,9, az elektromos energiáért 15,1 százalékkal kellett többet fizetni.
A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,8 százalékkal emelkedtek.
A tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk 1,7 százalékkal drágultak. A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti, 0,9 százalék volt, ezen belül az üdülésekért átlagosan 13,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távolsági utazás 6,7 százalékkal, az oktatási szolgáltatás pedig 6 százalékkal drágult.
A KSH közlése szerint az egyéb cikkek körében árcsökkenés következett be, meghatározóan a járműüzemanyag-árak 5,5 százalékos csökkenése miatt.
26 százalékkal drágult a sertéshús
Tavaly szeptemberhez képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 28,2, a sertéshús 25,9, a cukor 24,9, a tojás 15, a péksütemények 14,1, a tej 13,3, a kenyér 13 százalékkal drágult.
A háztartási energia átlagot meghaladó, 16,6 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 29,7, a palackos gázé 19,8 százalékkal nőtt.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,6 százalékkal drágult, a szolgáltatások árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5 százalékkal drágultak. Ez utóbbin belül a távolsági utazás 12,9, a helyi tömegközlekedés 10,1, a szemétszállítás 9,3, a csatornadíj 7,7 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 3,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005 szeptemberében.
