Francia tapasztalat
Jean-Claude Oppeneau, a francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Ügynökség (ADEME) nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese az alternatív tüzelőanyagok mellett szólva elmondta, hogy Franciaországban 25 cementgyárnál engedélyezték eddig az együttégetést, melynek során 1,5 millió tonna hulladékot hasznosítanak évente. Az elmúlt 20 év tapasztalatai azt mutatták, hogy ezen anyagok felhasználása során jelentősen csökkent a foszilis anyagok felhasználása, a gyárak környékén nem tapasztaltak semmilyen egész-ségügyi problémát a lakosság körében, nem volt véletlenszerű környezetszennyezés, nem növekedett a levegőszennyezés és a cementgyártás során felhasznált megváltozott alapanyagösszetétel sem eredményezett minőségromlást magában a termékben sem. Az eredményeket látva az alternatív tüzelőanyagok cementgyártásban való hasznosítása mára Franciaország-ban teljes mértékben beépült a szemét-gazdálkodásba is – emelte ki Oppeneau.
A Holcim Rt. augusztus 25-én Táton jelentette be, hogy Nyergesújfalu határában zöldmezős beruházásként új cementművet építene. A létesítmény átadása után bezárnák a lábatlani cementgyárat és az ott foglalkoztatott 230 fő átvétele mellett 52 új munkahelyet teremtenének az új üzemben. A beruházás híre nagy ellenállást váltott ki sok helyi és környezetvédő körében. Márta Irén, a Holcim Hungária Rt. kommunikációs igazgatója korábban azt nyilatkozta: még nem született döntés a Holcim-csoporton belül, hogy Magyarországon épül-e meg a gyár, ugyanis pályázik rá Románia és Szlovákia is.
A 62 milliárd forintra tervezett beruházással kapcsolatban eddig ellenérvként többek között olyan indokok hangzottak el, hogy ivóvízbázisra települ és veszélyezteti a térség ivóvízkészletét, vagy a cementgyártás folyamatában elégetett veszélyes hulladékok szennyezik az iparilag már így is leterhelt térség levegőjét.
Lakossági bizalom
A Holcim új cementgyárának építését a nyergesújfalui önkormányzati testület azóta jóváhagyta, azonban ahhoz nem járul hozzá, hogy ott hulladék és veszélyes hulladék égetésével állítsanak elő cementet – mondta el lapunknak Miskolci József, a település polgármestere. A nyergesújfalui polgármester egyébként bízik a beruházás megvalósulásában, szerinte ugyanis a térség fellenülésében sokat segítene. Ezzel szemben mind a dorogi, mind pedig az esztergom-nyergesújfalui kistérség lakói és civilszervezetei elvetették a cementmű létesítését. A tényleges ellenállást azonban nem maga a cementgyár, hanem annak új területen való felépítése váltja ki – vélekedett lapunknak Szenes Lajos, Tát polgármestere. A már így is erősen leterhelt térség szempontjából az új szennyezőforrás nem lenne szerencsés.
A Holcim vezetősége már többször kommunikálta, hogy a Lábatlani gyárat 5-10 éven belül bezárná, mert ott további fejlesztésekre hely szűke miatt nincs lehetőség, ha pedig a nyergesújfalui beruházás nem valósulhat meg a lakossági tiltakozás miatt, akkor az új üzemet Romániába vagy Szlovákiába telepítik. Mivel azonban a nyergesújfalui új cementgyár kapacitása a jelenleg működő lábatlani üzeménél háromszor nagyobb lenne, a nagyobb kapacitás miatt – annak ellenére, hogy sokkal korszerűbb technológiával üzemelne – a szén-dioxid-kibocsátás is biztosan emelkedne. Ezt Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa szerint a Holcim is megjelölte előzetes hatástanulmányában. Többek között ezért is gondolja úgy Szuhi, hogy a térségben jelenlévő dorogi szemétégető és egyéb gyárak mellett ez már túl nagy leterheltséget jelentene a környezetnek.
Az előzetes hatástanulmány vitája
Tittman János dorogi polgármester korábban (a térség helyi lapja, a Hídlap tudósítása szerint a kistérségi társulás nevében is) úgy nyilatkozott, hogy elfogadhatatlannak tartják a Holcim által kiadott előzetes hatástanulmányt, és követelik annak a részletes kidolgozását. Ám az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szerint ekkora beruházás esetén szükség van az engedélyezés előzetes szakaszára. A részletes hatástanulmányt csak a felügyelőség kérésére kell a befektetőnek elkészítenie. Dobos Imre, a Holcim projektvezetője elmondása szerint az előzetes hatástanulmányukat egyébként az elvártnál részletesebben dolgozták ki.
Svájcban nem panaszkodnak
A Holcim Untervazban fekvő, veszélyes hulladékot is feldolgozó cement-gyárára a település lakói részéről sem zajra, sem kelle-metlen szagokra, sem porra nem volt különösebb panasz az elmúlt hat évben – mondta Hans Wolf, a település polgár-mestere magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatón. Az untervazi gyár mellett – melynek elhelyez-kedése sokban ha-sonlít a nyergesújfalui helyszínhez – két kistelepülés is 1-1,5 kilométeres körzeten belül helyezkedik el, a közelben – 2 kilométerre a gyártól – ivóvízbázis található, és ebben a gyárban a cement gyártása során mindenféle veszélyes hulladékot is felhasz-nálnak alternatív tüzelőanyagként – többek között húslisztet, műanya-got, szárított szenny-víziszapot, fáradt olajat. A polgármes-ter a környezet-szennyezési aggodal-makra annyit mondott az FN újságírójának, hogy a közelben lévő autópályán elhaladó autók jobban szennyezik a környezetet.
Tittman, miután a dorogi kistérségi társulás elutasította a Holcim beruházását, az MTI-nek úgy vélekedett, hogy a nyilvánvaló és nagyarányú társadalmi ellenérzést a környezetvédelmi hatóságnak is figyelembe kell vennie a Holcim engedélyének elbírálásánál. A környezetvédelmi felügyelőség valóban figyelembe veszi a lakossági véleményeket, de alapvetően nem ez alapján dönt – nyilatkozták a Hídlapnak.
Ivóvízbázis
Ezzel szemben, a beruházásban leginkább érintett település, Nyergesújfalu polgármestere mindenekelőtt a környezeti hatástanulmány hivatalos kiértékelésére bízná a cementgyár ivóvízbázisra való építésének megítélését. Miskolci ugyanis úgy gondolja, ma már van annyira fejlett a technológia, hogy biztonságosan lehessen üzemeltetni egy cementgyárat. Emellett azonban megjegyezte, hogy az ivóvízbázis iránti “túlzott aggodalmat” azért tartja furcsának, mert a térségben található gyárak is erre épültek.
Az ivóvízbázis körül kialakult vita azonban úgy tűnik, szintén félreértésen alapul. Nagy Mátyás, Nyergesújfalu jegyzője a Hídlapnak úgy nyilatkozott, hogy a vízbázis ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére nincs szükség, itt ugyanis sokkal inkább a veszélyeztetettség felmérése lenne a feladat. Ez azonban a részletes hatástanulmány nélkül nem lehetséges. Míg lapunknak Richard Skene, a Holcim igazgatótanácsának elnöke nem tudott frissebb infromációkkal szolgálni, a Hídlap úgy értesült, hogy a város mindenképp igénybe veszi a Holcim felajánlott segítségét a figyelőkút felállításához.
