Az elmúlt héten több mint 1500 ponttól búcsúzott el a piac, és a BUX immár a 20 ezer pontos szintet veszélyezteti. Az összes vezető részvény esett, nem is keveset, és a forgalom olyan kiugró volt, hogy egyes napokon meghaladta a 40 milliárd forintot, ami csak az orosz válság előtti időkre volt jellemző.
Nem tudni, ki távozik
A zuhanás mögött azonban ne keressünk egyetlen okot, hiszen nagyon sok vegyes folyamat irányította a történéseket. Az egyik legfontosabb ezek közül a likviditás.
A piacon jelenleg tőkekivonás folyik. Elsősorban a nemzetközi alapok azok, amelyek nagyobb mértékben adnak el részvényeket. Itt egyelőre nehéz megítélni, hogy mely befektetői csoport távozik, hiszen az elmúlt másfél év ralija azért volt ilyen meredek, mert egyszerre voltak jelen a nyugat-európaiak (a vendéghalak), a fedezeti alapok (a cápák) és a dedikált alapok (a helyi halak), akik mind növelték a régiós jelenlétüket. Az mindenesetre látszik, hogy csak a piacokról történik tőkekivonás, az alapokból nem. Ez azt jelenti, hogy az értékesített részvények után befolyó pénz nem vándorol ki a végbefektetőkhöz. Az alapok még mindig tőkebeáramlást tapasztalnak, vagyis kisebb készpénzhegyeket halmoztak fel.
Ez nagyon hasonlatos a szeptember 11. utáni amerikai piaci helyzethez, amikor a terrortámadást követő nagy zuhanás során csak a partvonalra került a pénz, de nem távozott, sőt később visszaszivárgott a piacra. Az analógia nem teljesen pontos a mostani magyar helyzettel, bár ez a forgatókönyv is lejátszódhat.
Sötét oldal
Ahogy a Csillagok háborújából tudjuk, a sötét oldal sohasem alszik, ezért nagyon komolyan kell venni azt a lehetőséget is, hogy a piac nem tér magához egyhamar, vagy tovább zuhan. Egyrészt továbbra is nagyon magasak az árak, tehát egyáltalán nem lehet olcsónak nevezni a részvényeket. Még mindig jelentős hozamot könyvelhetnek el az alapok, azaz további zuhanás esetén sem fognak morogni a befektetők, hiszen a kötvény-, vagy éppenséggel a fejlett piaci részvényhozamoknál magasabb megtérülést biztosítottak számukra régiónk piacai.
Kedvezőtlen hazai kilátások
Hazánk kilátásai sem valami kedvezőek a régión belül, aminek két oka van. Egyrészt a magyar részvénypiacon a legmagasabb a külföldi tőke jelenléte, azaz mi hatványozottan ki vagyunk téve a nemzetközi hangulatnak. Ez, mondjuk Lengyelországban nincs így, ahol az ésszerűbb nyugdíjalapok nagyobb részvényhányadukon keresztül nagyobb szeletét birtokolják a piacnak. Ezért, ha folytatódik a tőkekivonás, a magyar piac üti majd meg legjobban a bokáját.
Rá kellett ébrednünk arra is, hogy a befektetők struccpolitikát folytattak a magyar költségvetés helyzetével kapcsolatban. Amíg a piac emelkedett, addig senki nem törődött a figyelmeztető jelekkel, a háttérben megbúvó folyamatokkal. Amikor az EU döntése nyomán lemosták a sminket a költségvetésről, akkor a piac rádöbbent, hogy átverték, és hirtelen nagyon meredeken pesszimista lett. Ezt csak tetézi a kirobbant álvita az euróbevezetés dátumáról, amely egyértelműen arra megy ki, hogy később szakmailag indokolják, hogy miért is jobb nekünk, ha a politikusok ésszerűtlenül gazdálkodnak a közös kasszával.
Jelenleg a londoni befektetők körében Magyarország megítélése nagyon rossz, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a mostani tőkekivonás során nagyobbat esett a hazai piac, mint bármely másik. Abban az esetben viszont, hogyha az összeomló kötvénypiacon és egy esetleges jegybanki kamatemelés hatására a forint gyengülni kezd, megláthatjuk a tőkekivonás második hullámát, hiszen a külföldi befektetők számára a forint gyengülése ugyanolyan veszteségforrás, mint az árfolyamok csökkenése. Ha nő a devizakockázat (most ez történik), akkor megpróbálnak elébe menni az eseményeknek, és eladnak, ez pedig újabb lavinát indíthat el.
