Grönland jégmezői a következő ezer évben eltűnhetnek, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik - állítják a Nature című tudományos lapban frissen megjelent cikk szerzői.

A csillagászokat régóta foglalkoztatják a Mallorca kistestvérén, Menorca szigetén látható, Stonehenge-re emlékeztető, T-alakban egymásra rakott kultikus kövek, a taulák. Egy brit tudós alighanem megfejtette a különleges menorcai alakzatok titkát.

Spanyolországról a világ a bikaviadalokra és a színes ruhába öltözött, peckes járású matadorokra asszociál. Ebben komoly szerepe van Ernest Hemingwaynek, aki több művében is élteti a spanyol virtust és bikaviadalokat. A hagyomány ma már visszaszorulóban van.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése szerint egyre nehezebb a kis szigetállamok, „óceáni paradicsomok" helyzete, mert nincs hova elhelyezniük a felgyülemlő szemetet. A szemét és a szennyvíz jelentős része kezeletlenül az óceánokba kerül.

115 évvel ezelőtt, 1889. március 31-én készült el Párizs büszkesége, az Eiffel-torony. A torony az ipari forradalom jelképe volt átadása pillanatában, mára pedig Franciaország szimbóluma lett.

Egy chilei származású dán képzőművész 3.000 liter festékkel vörösre festett egy jégtáblát Grönland partjainál.

Befejeződtek a restaurálási munkák, újra egészben látható VI. Ramszesz fáraó kőszarkofágja. Egy fontos „alkatrész", az eredeti arc azonban még hiányzik. Időközben Luxorban III Amenhotep fáraót és feleségét ábrázoló szobrokat találtak.

A bangladesi Keshabpurt hemzseg a majmoktól. Lopnak és betörnek a lakásokba, ám a helybéliek szerencsésnek érzik magukat.

Edvard Munch norvég festő Sikoly című képének vörös égboltja nem a művész képzeletének szüleménye, hanem valós élményeken alapul – állítja három kutató a Sky&Telescope című csillagászati szaklap februári számában. Nem ez az első festmény, amelyet a kutatók csillagászati szempontból „lelepleztek".

A tigrisszámlálással megbízott természetvédelmi felügyelők ötszáz példányt találtak a veszélyeztetett bengáli királytigrisből – ismertette a bangladesi környezetvédelmi miniszter a mangrove erdőkben folytatott felmérés előzetes eredményeit.

Haiti szigetét nem csak az utóbbi napokban, az elmúlt évszázadokban is szinte állandóan káosz jellemezte. A sziget történetét francia, spanyol, angol és amerikai beavatkozások tarkítják, jóllehet itt alakult meg a világ első független néger köztársasága is.

Aprólékos tervezés és briliáns építészeti kivitelezés – ez jellemzi azokat az építészeti emlékeket, amelyeket nemrégiben találtak egy ősi indiai régészeti feltáráson, ahol egy ókori város alapjaira bukkantak.

Hawaii és Kalifornia között Közép-Európa méretű lebegő műanyagszemét-szőnyeg képződött. Az óceán ezen részén a szemét tömege hatszorosa az itt élő planktonokénak.

A világ genetikusait egy poros indiai falucska tartja lázban, ahol az ikerszülések aránya nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas: minden tizedik szülés ikerszülés.

A nyolc tigrisalfajból három már eltűnt a Föld színéről, félő, hogy a következő a szumátrai lesz. Az állatra a legfőbb veszélyt az orvvadászok és a papírgyárak jelentik.

Egyiptom ősi piramisai valószínűleg annak köszönhetően jöhettek létre, hogy a királysírok köré falakat akartak felhúzni a Nílus mentén lakók. Az új elmélettel egy német kutató, a fáraók temetkezésének nemzetközileg is elismert szaktekintélye állt elő.

A világ egyik legnagyobb sziklarajz-gyűjteményéről most kiderült, hogy háromszor olyan idős, mint azt a kutatók eddig hitték.

Mik azok a favellák? Igaz-e, hogy a lakosság többsége munkanélküli? Milyen terményei vannak a dél-amerikai országnak?

A háddzs idején Mekka válik az iszlám világ központjává. Zarándokok milliói keresik fel a muzulmán év tizenkettedik hónapjában a szaúd-arábiai szent helyet, a Kábát.

Az inkák egy, a Fibonacci-számokon alapuló számolási rendszert fejlesztettek ki, amellyel a legkisebb hiba nélkül lehet rendkívül bonyolult kalkulációkat végezni – állítja egy olasz mérnök.

18 erdei antilop költözött az USA-ból a Kenya-hegységbe a hétvégén – egy, a kihalás előtti fajok megmentését célzó, több mint két évtizedes program első állomásaként.

Merész tervvel álltak elő nemrégiben olasz tudósok: a lagúnák városát úgy akarják megmenteni az elsüllyedéstől, hogy széndioxidot pumpálnak az altalajba.

A világ leghíresebb műalkotása – talán a Leonardo által festett Mona Lisát leszámítva – Michelangelo Dávid-szobra. A mű restaurálása, megtisztítása ellen azonban kampányt indított James Beck művészettörténész, az ArtWatch International nevű szervezet alapítója.

Nápoly egyik legforgalmasabb tere alatt 13 méterrel, olasz régészek megtalálták Nápoly ókori kikötőjét. A felfedezés még az antik emlékekkel jócskán „ellátott" Itáliában is nagy publicitást kapott, nem beszélve a nemzetközi híradásokról.