A második részeknél mindig kérdés, hogy sikerül-e a kultuszt tovább táplálni. A Valami Amerika folytatásánál nem tartott attól, hogy ha nem sikerül a második rész, akkor az előző nimbuszát is lerombolja?
Ez a veszély benne volt a pakliban, de végül nem következett be. Most azért vagyok bátrabb, mert már befejeztük a filmet, és láttam a végeredményt. Egyébként ezzel indokolható a hétéves kihagyás, mert csak akkor akartam zöld utat engedni a filmnek, ha érzem, ezt a veszélyt el tudom hárítani, és képesek vagyunk arra, hogy egy hasonlóan jó, vagy még jobb filmet tudjunk létrehozni. Az első rész ugyanis nagyon jó időben és jó környezetben érkezett. Ha az kultuszfilmmé vált, akkor emiatt is lehetett.
Most visszatekintve lát hibákat az első részben?
A forgatás előtt a színészekkel megnéztük, azzal a szándékkal, hogy mindenki visszataláljon a karakterébe. Ahogyan akkor viszontláttam, kiderült, hogy nekem egy kicsit lassú, de hemzseg a dramaturgiai hibáktól is. Látszottak rajta az első játékfilmes betegségek. Mégis valami miatt friss volt, és akkor nagyon aktuális, de biztos, hogy azt a filmet teljesen máshogy készíteném el.
Mi kellett ahhoz, hogy mégis zöld lámpát kapjon a folytatás?
Egy jó forgatókönyv. Ez már régóta csiszolódott, de volt egy pont, amikor éreztem, hogy már benne van a lehetőség egy jó filmhez. Akkor kérdeztem meg a színészeket, hogy mit szólnának a folytatáshoz. Amikor láttam, hogy mindenki milyen lelkesen fogadja az ötletet, beindultak a rakéták.
Hogyan sikerült felvenni hét év után a fonalat a filmmel?
A filmben persze nem telik el hét év. Az első rész egy felütéssel végződik, amikor is nyernek a lottón, amivel mindenképpen kezdeni kellett valamit. A három fiú hirtelen nagy pénzhez jut. Alex, az amerikás magyar szélhámos elvitte Timit, Ákos barátnőjét. Sok olyan szál indult el, ami azért könnyen felvehető volt. Így aztán ennek nyomán indultunk el. Azt elárulhatom, hogy a megnyert pénzből Tamás megcsinálhatja álmai filmjét, a Bűnös várost.
Már azt is lehet tudni, hogy az a film megbukik.
Igen, az egy nagyon nagy bukta. Azért is, mert az volt a lényeg, hogy a három fiú megint a padlóra kerüljön. Ezeknek a vígjátékoknak ugyanis az is az egyik titkuk, hogy a nézők a kisemberek, a vesztesek mellé szeretnek állni. Nekik ezért vesztesekként kellett kezdeni, hogy valahonnan el tudjanak jutni valahová.
A Valami Amerika 2 előzetese
A filmben az amerikás magyar szélhámoson keresztül igen ellentmondásosan jelenik meg az Újvilág. Önnek személyesen mit jelent Amerika?
Számomra nagyon sokat. Én megértem, ha valaki nagyon utálja vagy nagyon szereti az országot. Volt szerencsém Los Angelesben élni kilenc hónapot, és én az a fajta vagyok, akinek ez nagyon-nagyon bejött. Persze nekem is ambivalensek az érzéseim, de nagyon szeretem az ott élő emberek habitusát, ahogy gondolkodnak, ahogy élnek. Tudom, felszínesek, és sok baj van ebből a szempontból. De az a hihetetlen pozitív kisugárzás, amely árad belőlük, az egymás iránti szeretet és tisztelet és tolerancia az nekem nagyon tetszik, ha erőből van, ha nem. Ez a része engem nem érdekel, de feltölti az embert, és csak pozitív vegyértékeket termel, ami szöges ellentétben áll az itthoni habitussal.
Ez az időszak megváltoztatta önt?
Nem változtatott meg, csak sóvárgok utána. Igazából az a fontos, hogy ezen szeretnék változtatni itt Magyarországon. A tolerancia nekem a zászlómra van írva, és ha lehet, akkor a filmjeimmel is erről üzenek.
Mit tart még ilyen fontos üzenetnek, amiről a filmjeivel kíván beszélni?
Ez a legfontosabb. A humánusság, az emberek egymáshoz való viszonya rémisztő ebben az országban. Persze a világban is, de ez most olyan patetikus, hogy nem is szeretném jobban kifejteni. Engem az ember érdekel és az emberi kapcsolatok.
—- Esélyegyenlőség, filmpiac, válság—-
Arról is lehetett hallani mostanában, hogy a most indult esélyegyenlőségi kampányban készít reklámfilmet…
Igen, most készült el egy film a látássérültekről. Talán a Lora miatt is kértem ezt a témát. Négy témában készült ugyanis film, a vakokról, a süketnémákról, a mozgássérültekről és a szellemi fogyatékosokról. Négy rendező készítette, és én a vakokat választottam, mert a Lora kapcsán nagyon sokat foglalkoztam velük, és sokakkal találkoztam közülük.
Az esélyegyenlőségi reklámfilm
Bár a film révén nem ők voltak a célcsoport, de a vakok hogyan fogadták a Lorát?
Nagyon tetszett nekik. Mert ennek a reklámfilmnek is az a legfontosabb üzenete, hogy ugyanolyan teljes életet élnek, mint az egészséges emberek. Ugyanúgy szeretnek, gyűlölnek, humoruk van és boldogok vagy boldogtalanok, függetlenül az egészségkárosodásuktól. De azt gyűlölik a legjobban, ha sajnálják őket. Én ezt érzem a legfontosabbnak, hogy nem sajnálni kell őket. Az természetes, hogy segítségre szorulnak, de a segítség és a sajnálat egészen más.
Korábban azt mondta, hogy minden játékfilm felér egy csőddel. Ennél a filmnél mire számítanak? Most is ilyen pesszimista?
Nem merek becslésbe bocsátkozni a nézőszámot illetően, de ez egy elég gazdag kiállítású, drága film. Elég sok saját pénz is van benne, de ha komoly nézettséget tudunk elérni, akkor ez lesz az első játékfilm, amellyel keresni is tudunk.
Arról is beszélt korábban, hogy csak azok a filmek tudnak anyagilag is sikeresek lenni, amelyekben nagyobb az állami szerepvállalás. Ebben ezek szerint van állami pénz?
Van benne, de nem olyan sok. Először is olyan pénzeket próbálunk megmozgatni, amelyek nem visszatérítendők. A 20 százalékos filmtörvény ebben nagyon sokat segített. Ha valaki magánpénzeket tesz a filmbe, akkor azok nagyrészét vissza is kell adni. Mindeközben a jegybevételből nem lehet fedezni egy mai magyar film költségeit. Egy ilyen közönségfilm nagyjából egymilliós nézőszám mellett lenne nullszaldós. Erre nem nagyon tudunk megoldást, hacsak az emberek nem kezdenének hirtelen ráharapni a mozira.
Az első rész hány nézőt hozott?
540 ezret. A régi időkben talán a Pogány Madonna hozott 800 ezres nézőszámot. A legsikeresebb Csinibaba és a Miniszter félrelép 600 ezer körül teljesített. Egymilliót tehát szinte lehetetlen összehozni. A DVD-eladás a Valami Amerika első részénél még sikeres tudott lenni, amikor a szélessávú internet még nem indult be. Ezt jól mutatja, hogy a Magyar vándor nézőszáma megközelítette a Valami Amerikáét, de DVD-n ebből addigra már csak a töredékét tudtuk eladni.
Az elhibázott előzetes
Magyarországon a sikeres közönségfilmek eddig a vígjátékok voltak. Ön tett egy kísérletet a Lora című filmmel, hogy más műfajban próbáljon magas nézőszámú filmet összehozni. A Lora végül nem lett közönségsiker…
Azért a Lora 110 ezer nézőt hozott, azt azért ne temessük már el. Ma ez nem egy olyan rossz szám. Ha elég nehezen is indult, azért összeszedte a közönségét, csak lassabban. Persze jó pár nézővel több lehetett volna, de úgy gondolom, hogy elrontottuk a kampányt. Az előzetesével és a plakátjával a thriller felé mentünk el, és ez egyértelműen hibás volt egy ilyen pozitív kicsengésű filmnél. Mindemellett tény és való, hogy nehezebb ma Magyarországon a vígjátékon kívül más műfajra közönséget vonzani, de nem szabad feladni. A közönség ugyanis néz más műfajt is, csak amerikaiban.
Tervez még ilyen kockázatvállalást?
Persze. Engem sem csak a közönségsiker motivál. Én is alkotó ember vagyok, és olyan filmet szeretnék készíteni, amellyel mondanivalóm van és üzenni tudok. Szerencsésnek tartom magam, hogy azok a filmek, amelyeket meg akarok csinálni, azok találnak maguknak közönséget. A Valami Amerika sem úgy készült, hogy megkerestem a célcsoportot, hanem olyan filmet forgattam, ami egy kicsit az én életem.
Tehát művészfilmben is gondolkodik?
Igen, bár utálom ezt a felosztást. Bár biztosan az sem fog elrugaszkodni a műfaji filmtől teljesen. Vannak ugyanis olyan axiómáim, hogy a filmnek legyen története, legyen egy szerves dramaturgia, amely elmesél valamit a világról, amely hordozza azt, amit én szeretnék üzenni.
A cége a reklámfilmjeiről is híres. A pár hónapja indult válság hogyan fogja érinteni ezt az iparágat?
Már eddig is nagyon beszűkült a piac, de most még tovább zsugorodik. Egyre kevesebb cég engedheti meg magának, hogy olyan költségvetéssel dolgozzon, hogy beleférjen a reklámfilm. Ha baj van ugyanis, a marketingbüdzsén kurtítanak először. Már a közelében sincs a piac a kilencvenes évek nagy bummjának, amikor az összes multi piacot akart hódítani. Egyre kevesebb film készül, egyre olcsóbban. Arról szó sem lehet, hogy érvényesíthessük az inflációt. Az említett bumm ugyanis rengeteg filmgyártó céget termelt ki, akik most a piacon maradtak, és gyilkos harcot folytatnak a munkákért. Ennek komoly árleszorító hatása van, és hát bizonyos cégek életben maradtak, mások pedig tönkrementek. A korrupció pedig elhatalmasodott ezen a piacon, ami azért nem volt jellemző régen.
Itt is? Pedig leginkább az állami szektorra szoktak általában panaszkodni…
Pedig a csúszópénzek itt erősen megjelentek.
Mi lehet a túlélési stratégia a jelen helyzetben?
Nem tudom. Nekem is megszorításokban kell gondolkodni, mert eddig nagy lábon éltünk. Vélhetően jó lenne szervizmunkákat vállalni, hogy több lábon álljunk. Ez azt jelenti, hogy külföldi forgatásokat Magyarországon megszervezni, és külföldi stábokat idehozni. Reklámfilmet és játékfilmet is.
A filmtörvény pont ezt igyekszik elősegíteni…
Igen, a filmtörvény igazából erre született, hogy egy kis friss vért beinjekciózzon.
Miközben a válság az amerikai filmpiacot is érintheti…
Azért ez az iparág ott még mindig nagyon stabil. Hollywood és a filmgyártás nagyon erős üzlet és erős lobby. Kalifornia a világ egyik legerősebb gazdasága a filmgyártás miatt. Ebben akkora tartalékok vannak, és annyira javadalmazó, hogy az nem hiszem hogy megrendülhetne.
Akkor a válság miatt az amerikai stúdiók nem lesznek rászorítva, hogy a költséghatékonyabb magyar helyszínen készítsenek filmet?
Ez más ügy. A költséghatékonyság a film születésétől fogva fontos és működik. Attól a pillanattól fogva, hogy olcsóbb volt Kanadában forgatni, már ömlöttek is a filmek Kanadába. Az amerikai filmek Csehországban, Romániában és Bulgáriában készülnek évek óta a költséghatékonyság miatt. Ebből mi egy kicsit kimaradtunk, de most ezt a lehetőséget próbálja Magyarország visszahalászni. A Korda stúdió megépülésével ráadásul már a stúdiókapacitás hiánya sem jelent gondot. Mindenképpen reményteljes a helyzet, és jöhetnek amerikai, angol produkciók is.
A produceri irodáknak is érdemes lesz erre ráállni a következő időszakban?
Mindenképp. Vélhetően ez lesz a túlélés egyik lehetősége.
Mik a tervei azután, hogy bemutatták a Valami Amerika 2-t?
Szeretnék pihenni egy kicsit, mert ez a film leszívta minden energiámat. Sok nekem egyszerre a producerkedés és a rendezés. Ezt szeretném most szétválasztani. A következő filmtervünknél nem is én vagyok a rendező, hanem egy fiatal rendező, Orosz Dénes, aki nagyon ígéretes forgatókönyvvel jelentkezett.
