Az építkezők, felújítók számos energiatakarékos fűtési mód közül választhatnak, a legtöbben mégis a központi fűtés mellett döntenek. Ezért nézzük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni gázkazánnal működő kombinált fűtő és melegvízellátó, központi rendszer kialakításánál.
A fűtési rendszer lelke a kazán, ezért érdemes egy kicsit többet tudni róla. A kazán kiválasztásakor az első kérdés, hogy mekkora teljesítményre lesz szükségünk. Felesleges túlbiztosítani a fűtést! Csak akkora teljesítményű kazánt vásároljunk, ami éppen fedezi lakásunk hőigényét – tanácsolja az Energia Klub.
Milyen legyen a kazán?
A kazán legbeszédesebb jellemzője a hatásfoka: ebből tudhatjuk meg, hogy a bevitt energiamennyiség mekkora részét képes hasznos hővé alakítani. Jó tudni, hogy ahány százalékkal magasabb hatásfokú berendezést választunk, annyival kevesebbet kell majd fűtésre fordítanunk. Ha például 85 százalék hatásfokú kazán helyett 95 százalékosat választunk, 10 százalék energiát, és évente 15-20 ezer forintot spórolhatunk.
A gázkazánok között a csúcsot ma a kondenzációs technológia képviseli. Ez a fejlesztés az égéskor keletkező vízgőz energiáját is kinyeri, így sokkal jobb hatásfokot képes elérni, mint a hagyományos kazánok, amelyeknél a vízgőzben rejlő energia hő formájában távozik a kéményen. A kondenzációs kazánok ma még jóval drágábbak mint a hagyományosak, de az emelkedő energiaárak könnyen versenyelőnybe hozhatják őket a piacon.
Pénztárcába vágó kérdés az is, hogy hol helyezzük el a kazánt. Fontos, hogy legyen minél közelebb ahhoz a helyhez, ahol a legtöbb melegvizet használjuk, praktikusan a fürdőhöz. Így a melegvíz nem utazik – hőveszteség árán – hosszú métereket a csőben, míg eljut a felhasználás helyére.
Elsősorban biztonsági okokból egyre elterjedtebbek az úgynevezett zárt égésterű kazánok, amelyek a gáz elégetéséhez nem a szoba levegőjét, hanem kívülről beszívott levegőt használnak. Ilyet akkor érdemes választani, ha nincs különálló, jól szellőző kazánhelyiség.
Milyen hőfokot válasszunk?
A hőátadó közeg, azaz a csövekben keringő víz hőmérséklete alapján alacsony és magas hőmérsékletű fűtési megoldásokról beszélhetünk. Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek (például a padlófűtés vagy a falfűtés) lényege, hogy viszonylag alacsony hőmérsékletű víz kering bennük, a radiátorhoz képest pedig jóval nagyobb felületen adják át a lakásnak a meleget.
Általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb a víz hőmérséklete, annál kisebb a kazánban és a szállításkor keletkező hőveszteség. Ezek a rendszerek azonban sokszor speciális kialakítást, fokozott szigetelést igényelnek, és ha meghibásodnak, nem könnyű a javításuk.
Jövő héten folytatjuk a fűtést, csöveket, szivattyúkat, termosztátokat és kéményeket vizsgálunkk energiahatékonysági szempontból.További praktikus, energiatakarékos ötletekért kattintson a FigyelőNet Energiatippek oldalára.
