A Budapest Kongresszusi Központban – a politikai, közéleti, filmes és az egyéb kulturális területek képviselői előtt tartott megnyitó ünnepségen Hiller István oktatási és kulturális miniszter a filmtörvény eredményességéről és a magyar film sikereiről beszélt. Mint elmondta, tavaly 24 milliárd forintot költöttek filmgyártásra Magyarországon, az összeg kétharmadát magyar és koprodukciós alkotásokra használták fel. Miközben csökkent a mozilátogatók száma, a magyar filmekre 16 százalékkal több néző ült be, mint az előző évben – mutatott rá.
Hiller: bevált a filmtörvény
Hiller István hangsúlyozta: a filmtörvény bizonyítéka annak, hogy egy ilyen sokrétű szakma képviselői képesek megegyezni, értelmes konszenzusra jutni. Emlékeztetett arra, hogy a minisztérium a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal (MMK) a napokban négy évre szóló megállapodást kötött a finanszírozásról és a filmvagyon átadásáról. 
Sándor Pál üdvözli feilmje egyik fõszereplõjét Kállai Ferencet KÉPGALÉRIA (FigyelõNet)
Grünwalsky Ferenc, az MMK elnöke beszédében kiemelte, hogy az idei filmtermés nagyobb, mint bármikor. Mint felidézte, a kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy a Mafilm Rt. és a Magyar Filmraboratórium részvényeit az MMK tulajdonába adja. Grunwalsky Ferenc szerint a döntés a filmtörvénnyel egyenértékű, azzal még több munkát és felelősséget vállalt a szakma, s a magyar film történetének újabb szakasza kezdődik el. Az ünnepségen Janisch Attila, a szemletanács elnöke méltatta a 90 éve született Fábri Zoltán filmrendező életművét, majd a jelenlévők megnézhettek egy filmes összeállítást az 1994-ben elhunyt rendezőről.
Máthé Erzsi: mázlim volt
Átadták az életműdíjakat, a Magyar Mozgókép Mestere művészeti címeket és az Árvai Jolán-díjakat. Az életműdíjat az idén Czigány Tamás dokumentumfilm-rendező, Fakan Balázs dramaturg és Máthé Erzsi színművész kapta. A Magyar Mozgókép Mestere elismerést Herskó János és Szabó István filmrendezőnek ítélték. Herskó János munkásságát a művész tanítványa, Fésős András, míg Szabó István életművét Jancsó Miklós filmrendező méltatta.
Máthé Erzsi a díj átvétele után azt mondta, nem is tudta, hogy ő filmszínész, hiszen egyfolytában színházban játszott. Mikor elsorolták a filmjeit, meghúzta vállát, „ja, mázlim volt.” Később azt mondta, az elismerés nagyon sokat jelent számára. “Nagyon sok elismerést kaptam és ennek is örülök. Egy komoly gyűjteményem van, boldog vagyok – fogalmazott a Kossuth-díjas művész, a nemzet színésze, aki 1983 óta a Katona József Színházban játszik. Máthé Erzsit láthatta a közönség többek között Margit királynő (Shakespeare: III. Richárd), Rhédey Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri), Jourdainné (Moliere: Az úrhatnám polgár) szerepében. A művész emlékezetes alakítást nyújtott az Özvegy menyasszonyok, A fekete város, és a Lopott képek című filmben is.
Herskó János: kivártam, megéltem
Herskó János a díj átvételekor nem tudott megszólalni a meghatottságtól. Később az MTI-nek úgy nyilatkozott: “a díjról azt mondhatom csak, hogy kivártam. Megéltem.” A Kossuth-díjas filmrendező 1970-ben elhagyta az országot és Svédországban telepedett le, de a kilencvenes évek eleje óta az esztendő egy részét ismét Magyarországon tölti. A 80 éves alkotó, egyetemi tanár jövőbeli terveiről annyit mondott: “kétszeresen boldog nyugdíjas leszek; egyszer Svédországban, egyszer itt”. Herskó János nem tervezi, hogy véglegesen hazatelepüljön. “Nagyon jó így, hol itt, hol ott. A régi vicc szerint: útközben” – mondta a rendező, akinek a nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Vasvirág, a Két emelet boldogság, a Párbeszéd, vagy a Szevasz, Vera.
Szabó István: szakmai elismerés
Szabó István filmrendező kedd este a közönségnek – utalva mesterére – csak annyit mondott: „ Egy név: Máriássy Félix.” Az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a díjról értesítő levél szerint a Magyar Mozgókép Mestere cím egyértelműen szakmai elismerés, mert azt rendezők, operatőrök és a Magyar Filmművészek Szövetsége adományozza. “A szakmai elismerést az ember komolyan veszi” – jegyezte meg a művész, aki egyebek mellett az Álmodozások kora, az Apa, a Szerelmesfilm, a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes, a Hanussen, A napfény íze és a Rokonok rendezője. A Kossuth-díjas, Oscar-díjjal is kitüntetett alkotó a terveiről részletesen nem beszélt, csupán annyit mondott, hogy Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének filmváltozatát készíti elő.
Az Árvai Jolán-díjat Herczeg László zenei szerkesztő vehette át. Az elismerést 2002-ben a Magyar Rendezők Céhe és a Magyar Operatőrök Céhe a Magyar Újságírók Országos Szövetségével együttműködve alapította azoknak a munkatársaknak a jutalmazására, akik nincsenek reflektorfényben. (Árvai Jolán, a Fiatal Művészek Stúdiójának 2002-ben elhunyt alapító tagja számos sikeres magyar film producereként tevékenykedett.)
Bemutatták az Oscar-esélyes filmet
A megnyitón bemutatták, a napokban Oscar-díjra nominált Maestro című filmet, és az animációs alkotás stábját, majd levetítették Sándor Pál Noé bárkája című filmjét. A film után, különösen a főszereplők – Törőcsik Mari, Kállai Ferenc és Garas Dezső – színpadra szólításakor a közönség hangos ovációval hálálta meg a vetítést.
A 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjában 17 játékfilm, 39 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretterjesztő film szerepel. A filmes esemény február 6-ig tart, a rendezvények helyszíne a Jövő Háza, a Palace Mammut, és az Uránia Nemzeti Filmszínház.
