1. Ismétlés – elvek
Méltányossági elméletek: Rawls, Nozick, Hayek
Utilitarista: interdependens preferenciák (jövedelmi externália, irigység hiánya, rosszindulat)
jövedelmi externália – meritorikus javak
pozitív magyarázatok: biztonság vásárlása, többségi szavazás
2. Statisztikai kérdések
2.1 Egyenlőtlenség
Definíció
Politikai álláspontok – Rein-Miller
9.1. táblázat – tökéletes tőkepiac + tág jövedelemdefiníciók: vagyon = az összes jövőbeli jövedelemfolyam (az is, amit nem könnyű pénzben kifejezni) diszkontált jelenértéke, de a tőkepiacok nem tökéletesek; “Dinamikus jellemzők” – a mostani jövedelem- vagy vagyoneloszlásban elfoglalt pozícióból következik a jövőbeni (generációkon átívelő is)
Jövedelem vs. vagyon vs. fogyasztás – választás: fogyasztói szuverenitás
Jövedelem
Förster felosztása – ez lenne, ha megszűnne az állam: gazdasági aritmetika vs. magatartási reakciók
inputált jövedelem – lakhatás (szabadidő?)
természetbeni juttatások, közjavak (egyenlően elosztani az adóköltségüket? – általános egyensúlyi modell: ha feltesszük, hogy a közjavak mennyisége hatékony, akkor azokra magasabb arányt kéne „elszámolni”, akiknek alacsonyabb a jövedelmük határhaszna – vö. vélhetően a gazdagabbak)
Családnagyság – családi, egyéni, ekvivalens jövedelem –> ekvivalens jövedelem tipikus formái (luxemburgi, OECD)
Az idő szerepe – jövedelemingadozás
Mérőszámok
Távolsági mutatók: D10/D1; p90/p10 – középosztály?
Lorenz-görbe – Gini-koeficiens – Tárki 1.4.2
2.2 Szegénység
Szegénységi küszöb
abszolút – létminimum
relatív – alsó decilis/kvintilis; átlag/mediénjövedelem x%-a
szubjektív – mennyi jövedelem kell ahhoz, hogy ne legyen szegény?
Mutatók
Szegénységi arány: H = p / n
Szegénységi rés: I = 1/p * i=1,n[(k – yi) / k]
Sen-index: Ps = H * [I + (1 – I) * Gp]
Tartósság
3. A jóléti állam típusai, érvei
Liberális – piaci kudarcok, segélyek
Szocialista – egyenlőség, alapjövedelem
Konzervatív – státusz védelme (munka), társadalombiztosítás
4. Biztosítási piac problémái
4.1 Biztosítás
Miért kötünk? – Naumann-Morgenstien ŕ pénz csökkenő határhaszna = kockázatkerülés (ÁBRA)
Alapmodell: p*L + Tr = B
4.2 Feltételek
ismert p – kockázat vs. bizonytalanság
p független események: szétterítés – konjunkturális munkanélküliség, infláció; vs. állami ingatlanok biztosítása
Erkölcsi kockázat
Kontraszelekció
5. A jóléti programok értékelése
Költség
Célzottság
Melyik decilishez jut el? – példa: célzott-e a családi pótlék TÁRKI 1.4.3
Hatásosság TÁRKI 1.4.7
Kisegít-e? – tényellentétes feltevések
Ösztönzés
Munkanélküliségi csapda – jövedelempótlási hányad
Szegénységi csapda – effektív adókulcs (t + jövedelem-visszavonási kulcs)
Adminisztráció
bürokrácia – jövedelemmérés, ellenőrzés
segélyezett – stigmatizáció
——-
Rein – Miller egyenlőtlenségi érvei
1. “A jövedelem és a vagyon bebetonozódásának” megakadályozása (magas jövedelmű, vagyonos háztartások oktatásban, az egészségügyi ellátásban, stb. élvezett újabb előnyeit kell semlegesíteni; cél: a többszörös depriváció elkerülése).
2. A jövedelem és a természetbeni juttatások “társadalmi minimumában” mindenkinek részesülnie kell.
3. A “száz százalékosság” elve, tk. a horizontális igazságosság: csak a munka minősége és mennyisége határozhatja meg a jövedelem mértékét (a nemi, faji és a társadalmi megkülönböztetést meg kell akadályozni, egyenlő hozzáférés a jobb állásokhoz.)
4. A “plafon leszállítása” – csökkenteni kell a jövedelem koncentrálódását a társadalom csúcsán.
5. A “jövedelemrészesedés” elve: például hogy a különböző kvantilisek mindegyike – a jövedelmek legalább meghatározott részarányával rendelkezzen.
6. A “rétegmobilitás” elmélete – cél: a foglalkozási csoportok közötti jövedelemkülönbségek szűkítését tartja fontosnak. (i) A különböző foglalkozási csoportok jövedelmét hasonló arányban kell növelni! (ii) Hasonló abszolút jövedelemnövelést kell elérni!
7. “Az életpálya-jövedelem profilok kiegyenlítése”: a különböző életpályák során elérhető jövedelemnövekedés különbségét kell csökkenteni!
8. A “gazdasági befogadás” elve: a jövedelem-egyenlőtlenség azon formáit kell megakadályozni, amelyek akadályozzák, hogy valaki csatlakozhasson a társadalom „főáramához”!
9. A “nemzetközi mérce” elve: ugyanolyan elosztási egyenlőséget, mint a többi hasonló fejlettségű országban!
Mellékletek: táblázatok_rediszt.doc
