Jöhet az első olyan ország, ahol eltűnik a készpénz

A svéd Royal Institute of Technology friss kutatása szerint a skandináv ország lehet az első, ahol eltűnhet a készpénzforgalom. Pontos dátum nincs, a legóvatosabb becslések szerint is évtizedek kérdése még ez, de készülnek rá. Évről évre kevesebb pénz kering, a kártyás fizetés mellett pedig a mobiltelefonos is növekszik. Ezzel pedig jól jár a svéd nemzeti bank, mivel nem kell a pénznyomtatásra költeniük.

ATM is alig van

Alacsony a készpénzhasználatunk, ráadásul ami van, az is folyamatosan tűnik el a forgalomból

– mondta Niklas Arvidsson, a stockholmi intézet vezetője. Majd hozzátette, tisztában van vele, hogy más országokban még pótolhatatlannak tűnik a készpénz. A svédeknél kártyával fizetnek az újságosnál, a buszjegyért, a sarki boltban, szinte mindenhol. A svéd kereskedelmi szövetség is úgy látja, hamarosan eltűnhet a készpénz.

Az Európai Központi Bank adatai szerint az országban bankautomata is alig van:

egymillió lakosra 359 darab jut belőle, ez a legalacsonyabb szám, az európai átlag 864. A svéd Riksbank adatai szerint a készpénzfelvételek 41 százalékát a 100 korona alatti összegek felvétele teszi ki, ami azt jelzi, hogy nagy összeget nem szívesen tartanak maguknál a svédek.

A Svéd Országos Nyugdíjas Szervezet azonban aggódik. Négyszázezer nyugdíjast képviselnek, hét százalékuk még soha nem használt bankkártyát, őket érzékenyen érintené, ha eltűnne a készpénz. De nem ez az egyetlen intő jel, egy nyári zenei fesztiválon kitört a káosz, amikor készpénzmentesként hirdették meg, az elektronikus fizetési rendszer pedig váratlanul összeomlott.

A tanulmány is arra figyelmeztet, hogy teljes egészében nem lehet eltünteti a megfogható pénzt az országból addig, amíg az emberek ragaszkodnak hozzá, de a mértékét a minimálisra lehet csökkenteni.

Mindenben elsők

A svédek mellett a dánok és az izraeliek is folyamatosan csökkentik a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Az ok egyértelmű.

Nemzetgazdasági szinten a számlapénz költsége a készpénzhez képest minimális, kényelmesebb az eladónak és a vevőnek is. Ha a nemzeti bankok visszafognák a készpénzkibocsájtást, az fehéríteni a gazdaságot és az adóelkerülés is nehezebb lenne.

Svédországban a forgalomban lévő készpénz GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben 2,68 százalék volt, Izraelben 5,4 százalék. (A magyar helyzetről később lesz szó részletesen.)

Érdekesség, hogy Európában a svédek bocsájtottak ki először bankjegyeket, 1661-ben. Most ők lehetnek az elsők, akiknél eltűnik.

Pénzbe kerül a sok pénz

A tavalyi MNB-jelentés szerint Magyarországon drasztikusan megnőtt a forgalomban lévő készpénz havi állománya, közel 3400 milliárd forint volt a havi készpénzállomány, ami a GDP több mint 11 százaléka. Röviden már írtunk róla fentebb, hogy miért problémás a sok pénz. Drága.

Hosszabban: drága, de nagyon. A készpénzt le kell gyártani (erre éves szinte több milliárdot költ a jegybank, főleg, hogy új húszezres is érkezik idén), ki kell szállítani a bankfiókokba, ami pedig ott feleslegként keletkezik, el kell szállítani a nap végén, mivel a bankok nem raktároznak a szükségesnél többet.

Tranzakciós illeték versus ingyenes készpénzfelvétel

Hogy miért ragaszkodunk ennyire a készpénzhez, annak több oka is van. A kormány az egyik. Miután bevezették a tranzakciós illetéket 2013 év végén (amit minden tranzakció után meg kell fizetniük a pénzügyi szolgáltatóknak, készpénznél és elektronikus tranzakcióknál is), drágább lett bankolni.

A másik ok Sándorfalvi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője szerint a pénzügyi rezsicsökkentés, vagyis a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel, összesen maximum százötvenezer forint értékben. Ez is arra ösztönöz, hogy több készpénz legyen nálunk. Sándorfalvi szerint ugyanakkor nem nőtt drámai mértékben a készpénzhasználat ennek köszönhetően, de mindenképpen van egy készpénzhasználatot konzerváló hatása. A magyar ember pedig szeret készpénzzel vásárolni, a Nielsen idevágó felmérése szerint a magyarok 57 százaléka a készpénzt preferálja, a megnövekedett költségek ellenére.

A szakértő érez egy kis ellentmondást az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége és az MNB által elindított POS-terminál telepítési programja között, ez utóbbi ugyanis a bankkártyás fizetés elterjesztését szolgálná. Sándorfalvi ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy a magyar fogyasztói réteg esetében növekszik az on-line és a kártyás vásárlás mértéke is.

A törvény nem, csak a modernizáció segíthet

A szakértő szerint azért is magas a magyar készpénzforgalom, mert a betéti kamatok alacsonyak, így az emberek nem teszik bankba a megtakarításaikat. Sándorfalvi szerint ez azért nem ad teljes képet, mert azt ugyanakkor elfelejtjük, hogy az infláció negatív, vagyis nem feltétlenül indokolt otthon tartani a pénzt.

Azt lehetetlen megmondani, hogy itthon mikorra jöhet el a készpénzmentes élet (egy brit férfi 2008-ban tíz hónapig kipróbálta), Sándorfalvi szerint

ha nem történik valamilyen törvényi változás, akkor ez egy lassú, elhúzódó folyamat lesz, ahol csak a modernizáció segíthet.”

Mégis, mi a baj a készpénzzel?

Egész egyszerűen az, hogy a mozgása lenyomozhatatlan és a feketegazdaság melegágya. Az akármilyen jellegű – nem csak és kizárólagosan a politikai – korrupció elengedhetetlen tartozéka az ilyen-olyan boríték, tele készpénzzel.

Ráadásul a készpénz önmagában terméketlen, könnyen ellopható, sokba kerül megvédeni. Gondoljunk csak bele, a már említett 3400 milliárd forint azt jelenti, hogy minden magyar háztartásra jut egymillió forint, amit otthon őriz.