A képviselők 160 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének erről szóló javaslatát, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. A szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölheti ki.
A Ház döntése értelmében ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot. Ebben az esetben a tranzitzónából az ország területére való belépés feltétele egy igazolás, amelyet a szűrővizsgálatot végző szerv állít ki a vizsgálati minták levételéről.
A törvénymódosítás kimondja, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az egészségügyi válsághelyzeti szabályok alkalmazandók, ami Balog Zoltán indoklása szerint lehetővé teszi az egészségügyi ágazat hatékony reagálását, Magyarország közegészségügyi-járványügyi biztonságának szavatolását.
Az elfogadott szabályozás azt is tartalmazza, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.
Balog Zoltán általános indoklásában azt írta: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete jelenleg stabil, azonban a tömeges bevándorlás okozta migrációs nyomás szükségessé tesz olyan intézkedéseket, amelyekkel a kialakult helyzet hatékonyan kezelhető. A most javasolt szabályok biztosítják az ország közegészségügyi-járványügyi védelmét – hangsúlyozta a miniszter.
Igen az adósságcsökkentő alap működéséről szóló beszámolókra is
Az Országgyűlés kedden elfogadta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről szóló beszámolókat. A parlament két esetben 108, két esetben 109, egyszer pedig 110 igen szavazattal, mind az öt voksoláson egységesen 59 nem ellenében hagyta jóvá a gazdasági bizottság által benyújtott, a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat.
Az adósságcsökkentő alap 2011. május 31. és 2015. január 31. közötti tevékenységéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett a Ház elé beszámolókat.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában azt mondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.
Mint mondta, az alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár ismertetése szerint az alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forint volt.
Tállai András úgy összegzett: létrehozásakor megkívánt funkcióját az adósságcsökkentő alap 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így fenntartása okafogyottá vált, 2015. január 31-vel meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek – mondta.
