Az eredmények szerint az emberrel tízezernél is több mikrobafaj él együtt, melyek számszerűen tízszer annyi sejtet jelentenek, mint amennyi az emberi testben van összesen – egy 75 kilogrammos felnőtt 0,75-2,25 kilogramm baktériumnak ad életteret.
Az emberi mikrobiom feltérképezése segíthet abban, hogy a normálisan jelen lévő csírákat meg lehessen különböztetni azoktól, amelyek betegséget okoznak. Mindeddig keveset tudunk a testünk különböző részein velünk élő “lakókról”, a költséghatékony DNS-szekvenáló technikák megjelenése azonban lehetővé tette, hogy tenyésztés nélkül, közvetlenül az emberi testről vett mintákat elemezzék, és a bennük lévő mikroorganizmusokat azonosítsák.
Az öt éven át lefolytatott vizsgálatsorba összesen 242 egészséges felnőttet vontak be, a férfiaknál 15, a nőknél pedig 18 helyről vették mintákat – egyebek mellett a szájüreg, bőr, orr, hüvely és a bél alsó szakaszát vizsgálták.
A nagyjából 22 ezer emberi génhez képest a velünk élő mikrobáknak összességében mintegy 8 millió génje van, “amelyek alapvető szerepet töltenek be fejlődésünkben és egészségünkben” – magyarázta Bruce Birren, az MIT és a Harvard Broad Intézetének munkatársa.
Érdekes módon a test különböző pontjain azonosított baktériumok jelentősen eltértek egymástól, de személyről személyre is jelentősek voltak a különbségek, ami arra utalhat, hogy az embereknek saját, egyedi “mikrobiális aláírásuk” lehet. Birren elmondása szerint bár a baktériumok nem ugyanazok, ugyanazokra a feladatokra szerveződnek.
Megerősítette a kutatás azt a korábbi feltételezést is, hogy az egészséges emberekkel is élnek együtt ártalmas baktériumok bizonyos mennyiségben. A következő feladat annak feltárása, hogy mikor és miként válnak veszélyessé, okoznak betegséget.
