“Ha előbb észreveszik a betegséget, hamarabb kezelhették volna, és akkor lehetett volna arra esély, hogy Rachel meggyógyul” – idézi a brit Daily Post című bulvárlap a háromgyerekes édesanyát, Anamarie Salcie-t. Az asszony a lapnak elmondta, legkisebb gyermekét először hathetes korában vitte orvoshoz, mikor feltűnt neki, hogy a gyerek csípőjével valami nincs rendben.
“Először azt mondták, nincs semmi baja, és hogy túlaggódom a dolgot” – panaszolja a nő, majd hozzáteszi, a következő két hétben egyik orvostól a másikig hordta lányát, míg végül az egyik orvosnál elérte, hogy mintát vegyen a kislány csontjából. “Az eredményekből úgy tűnt, minden rendben van, és meg is nyugodtunk egy kicsit.” Csakhogy a kislány kedélyállapota nem javult, és a tünetek se múltak el, ezért Anamarie újra felkereste az orvost.
Hónapokig tartó vizsgálatsorozat következett, mire nagy sokára kiderült, hogy Rachel a csontrák egyik gyerekeket támadó válfajában, az úgynevezett fibroszarkómában szenved. “A lányom ekkor 15 hónapos volt. Nem csoda, hogy a hír hallatán teljesen összeomlottam. Az orvosunk akkor még biztatott bennünket, hogy bár a betegség előrehaladott, a kemoterápiával sikerül majd leküzdenünk.”
A rák mostanra szétterjedt Rachel testében és áttétet adott a kislány tüdejébe is. “Egy héttel ezelőtt tudtuk meg, hogy már nincs remény” – mondja könnyek között az édesanya, aki elárulta, lánya kérésére hazahozták őt a kórházból. “Az elmúlt hónapokban mindig nagyon lelkes volt, ha orvoshoz vagy kórházba kellett mennünk, de a legutolsó alkalommal csak annyit mondott a vizsgálat után: anya, légyszíves vigyél haza. Nem mondhattam nemet erre a kérésre.”
Anamarie-nak most ápolónők segítenek Rachel ellátásában. Mint mondja, lányának legfeljebb két hete maradt az életből. “Legalábbis ezt mondják az orvosok, akiknek sose bocsátom meg, hogy ilyen sokat késlekedtek a diagnózissal. Ha már az első tünetek jelentkezésekor komolyan vesznek és kiderítik, mi baja a lányomnak, nem lenne reménytelen a helyzetünk” – mondta.