Tudomány

1903: Sikkasztó revizor lőtte le a rendőrfőnököt

Egész Magyarországot megrendítette a fiatal rendőrtiszt halála.

A bulvár már dédszüleinket is lázba hozta, szívesen olvastak pletykákat, gyilkosságokról szóló beszámolókat. Alábbi két történet 1903 októberéből való. Az első egy szerencsétlen bűnügy, ahol az egyik áldozat egy csaló, a másik rendőr, kisgyermekes apa volt. Eperjesen történt, a pénzügyi igazgató hivatali szobájában.

Tragédia a hivatalban

“Kis Győző eperjesi adótiszt már régebb idő óta hivatali sikkasztás gyanúja alatt állt. Hoffmann Mór pénzügyigazgató okt. 2-án délben telefon útján kérte a rendőrséget, küldene a hivatalba egy tisztviselőt Kis letartóztatására. Dr. Stephany Nándor eperjesi rendőrkapitány csakhamar megjelent és az igazgató szobájába behívott adótisztet felszólította, tegyen töredelmes vallomást. Egyben felszólította, hogy adja elő a nála rejtegetett revolvert.”

“Kis a felszólításnak nem engedett, sőt dulakodni kezdett a rendőrkapitánynyal, a ki tartva Kis szándékától, leszorította egy zsöllébe. Kis hirtelen revolvert rántott elő és a megréműlt környezet szemeláttára egy pillatat alatt két lövést röpített Stephany rendőrkapitány fejébe. Mind a két lövés talált. Kis ekkor maga ellen fordította a fegyvert s halántékon lőtte magát. Mindketten azonnal halva terűltek el.”


Eperjes a századforduló előtt (Fortepan/GGAABBOO)

A rendőrkapitány 30 éves volt, özvegyét és kétéves kisfiát a város vette gondjaiba. AZ elsikkasztott összeg körülbelül 800 korona volt, Kis bűntára, Margóczy Gyula – ugyancsak a magyar királyi adóhivatal tisztviselője – eltűnt a városból, ellene körözést adtak ki.

Magyarul tanuló császári sarjak

A másik történet jóval vidámabb. Elterjedt ugyanis Magyarországon, hogy a német császsár magyarul taníttatja fiait, és különösen a másodszülött Eitel Frigyes mutat szél előmenetelt nyelvünk elsajátítása terén. Csakhogy az egész nem volt több pletykánál.

A Kölnische Zeitung a napokban foglalkozott ezzel a pletykával és hiteles értesülés alapján megczáfolja azt, hogy valami igaz volna benne. Vilmos császár két fiának, Eitel Frigyesnek és Adalbert herczegnek magyar nyelvi tudásáról elterjedt hírekről a Pesti Lloyd berlini tudósítója is erős czáfolatot közöl: Ezek a hírek, írja, összefüggnek a magyar királyi korona mostani tiszteletreméltó viselője és törvényes utóda ellen folyó üzelmekkel. Eitel Frigyes és Adalbert herczegek a mai napig még egy szót sem tudnak magyarúl. Eitel Frigyes herczeg, mint mondják, nagyon elbámúlt, a mikor nemrég Bülow gróf birodalmi kanczellár elmesélte neki azokat a hírlapi meséket, a melyek a herczegnek a magyar nyelvtanúlmányairól és ebben való haladásáról szólnak.”

“Vilmos császár fiainak nem kell magyarúl tudniok, hogy ápolják azt a viszonyt, a melyben Magyarországhoz, mint a szövetséges habsburgi monarkhia egy részéhez állanak. Más feladatot, mint azt, hogy a német-osztrák-magyar szövetség eszméjét képviseljék, a porosz herczegek nem vállalhatnak Magyarországon” – szól a cáfolat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik