Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik visszaállítani az orosz befolyást Kelet-Európában – mondta a NATO főtitkárhelyettese hétfőn Budapesten. Alexander Vershbow a Danube Institute elemzőközpont által szervezett konferencián kijelentette: “a szuverén országoknak maguknak kell dönteniük a sorsukról”. Sokat küzdöttünk a szabad, egységes Európáért, ezt most nem akarjuk feladni – tette hozzá.
Szerinte súlyos fenyegetés éri a NATO partnereit. Ilyen körülmények között fontos a transzatlanti szolidaritás – mondta az amerikai diplomata a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületében tartott tanácskozáson. Meg kell mutatni, hogy érkezzen a fenyegetés akár délről, akár keletről, készek egységesen fellépni – tette hozzá. A szolidaritás példájának nevezte, hogy Magyarország katonákat küldött Irakba, Észtország pedig a Közép-afrikai Köztársaságba. Magyarország számára is a legfontosabb biztonsági garancia a NATO-tagság – tette hozzá.
A NATO és Oroszország szerelme és szakítása
Felidézte, hogy a NATO több mint 20 éven át együttműködésre törekedett Oroszországgal. Sikerült stabilizálnia Boszniát, Koszovót, a szervezet együttműködött az orosz kormánnyal az Európa Tanácsban és a terrorizmus elleni küzdelemben. Öt éve a lisszaboni NATO-csúcstalálkozón még részt vett Dmitrij Medvegyev orosz elnök – sorolta. Mára soha nem látott mélypontra jutott a viszony, “az idegenellenes, nacionalista orosz propaganda azt hirdeti, hogy a NATO és az Egyesült Államok támadja Oroszországot, próbálja meggyengíteni, felbomlasztani” – mondta a NATO főtitkárhelyettese.
Vershbow szerint az orosz fenyegetésre válaszul a NATO megerősítette jelenlétét a Balti-tengeren, és tavaly szeptemberben megállapodás született a gyors reagálású – 48 órán belül bevethető -, légi és tengeri támogatású közös kontingensről, valamint a hírszerzési együttműködésről. Vershbow azt mondta, ami a politikai teendőket illeti, átfogó stratégiára van szükség ahhoz, hogy a köztes – a NATO és Oroszország között elterülő – országok is meg tudják őrizni szuverenitásukat. Meg kell találni a módját, hogyan lehet segíteni Ukrajnát, illetve Oroszország más szomszédjainak stabilitását.
Kijelentette, a NATO-nak és az Európai Uniónak erősítenie kell az együttműködést, hogy jobban ellen tudjanak állni az orosz dezinformációnak. A következő EU-csúcs és a 2016-ban esedékes varsói NATO-csúcs jó alkalom lesz erre. Vershbow kitért arra, hogy a biztonság nincs ingyen, áldozni kell rá. A tagállamoknak be kell tartaniuk azokat a kötelezettségeket, amiket a tavaly szeptemberi walesi NATO-csúcson a honvédelmi kiadások növelésével kapcsolatban vállaltak.
Költsön Magyarország többet a haderőre!
Az előadás után a hallgatóság soraiból feltett kérdésre, hogy az atlanti szervezet elégedett-e a magyar elkötelezettséggel, azt válaszolta: Magyarország folyamatosan hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez. Például a C-17-es szállító repülőket kiszolgáló pápai repülőtérrel, vagy azzal, hogy részt vállal a balti államok légtérvédelmében. Az aktuális feladatokban Magyarország nagyon jól teljesít – mondta. Hozzátette, egyedül a védelmi kiadások miatt vannak aggályok. Reméljük, közeledni fognak a hazai össztermék (GDP) 2 százalékához – jegyezte meg.
A konferencián felszólalt Martonyi János volt külügyminiszter, aki kijelentette: új realitás van a biztonságpolitikában, olyan, amiről azt gondoltuk, már túlvagyunk rajta. Közölte, a NATO-nak késznek kell lennie arra, hogy fellépjen a keletről és délről érkező fenyegetésekkel szemben. Ehhez nagyobb egységre van szükség a NATO-n és az EU-n belül, másrészt javítani kell a NATO és az EU együttműködését – mondta.
