A tervezett új atomerőmű környezeti hatásairól tartottak közmeghallgatást csütörtökön Pakson. Az eseménynek helyt adó művelődési ház zsúfolásig megtelt – írja a Népszabadság. A kormány álláspontját L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára és Aszódi Attila bővítési kormánybiztos képviselte.
A kormánybiztos némi meghökkenést keltett azzal a kijelentéssel, hogy az erőmű üzemeltetésének egyetlen érdemi környezeti hatása a Duna hőterhelése lesz: amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek, annyi felmelegített hűtővizet engednek a folyóba, ami megfelel az átlagos vízhozam tíz százalékának és helyben nyolc fokkal is emelheti a víz hőmérsékletét. A Duna azonban ökológiai okokból nem lehet melegebb 30 foknál, ez később pótlólagos beavatkozásokat tehet szükségessé, ezt azonban Aszódi nem fejtette ki.
Koritár Zsuzsa az Energiaklubtól ugyancsak rákérdezett, hogy hogyan garantálják a 30 fokos határérték betartását alacsony vízállás esetén. „Ilyenkor valamilyen kiegészítő hűtési megoldásra lesz szükség” – mondta a kormánybiztos.
A meghallgatáson az is kiderült, hogy nincs forgatókönyv arra a környezeti krízisre, amit az esetlegesen félbehagyott építkezés esetén a helyszínen maradt épülettorzó jelentene.
Perger András a Greenpeace-től arra hívta fel a figyelmet, hogy más dátum szerepel az építés és üzemelés időpontjaként a környezeti hatásvizsgálatban és mást mond erről a kormány, a különbség ráadásul években mérhető. Aszódi meglepő választ adott: a környezeti hatásvizsgálat kezdetekor még nem volt meg a bővítés alapját jelentő orosz-magyar megállapodás, vagyis akkor még azt sem lehetett tudni, hogy milyen erőmű épül.
