A 2010 óta tartó időszak egy új kormányzati modellt honosított meg Magyarországon. A frakciókormányzás rendszerében a kormánypárti képviselők jelentős mértékben átveszik az irányítást a törvényalkotás felett, és akár a kormányzati szerveket is megkerülve nyújtanak be törvényjavaslatokat. A Policy Agenda – a harmadik Orbán-kormány első évének adatait összehasonlítva az előző ciklussal – arra jutott, hogy a frakciókormányzás lendülete jelentősen megtört.
Nemzetközi szerződéseket nem számolva, május végéig, a kormánypárti képviselők nyújtották be az elfogadott törvények 30 százalékát. Ez az arány lényegében megegyezik a második Orbán-kormány utolsó évével, amikor 150 törvényből 43 a Fidesz-KDNP képviselőinek nevéhez fűződött. 2002 és 2006 között ugyanakkor az elfogadott törvények 19 százaléka, 2006 és 2010 között 18 százaléka volt olyan, amit képviselő nyújtott be.
Az elmúlt egy év politikai szempontból nagy átrendeződést hozott, ami nyomot hagyott a frakciókormányzáson is. A 2010 előtti időkhöz képest jelentős szerepük van az új törvények elfogadásában a képviselőknek, de kezdeményezéseik aránya elmarad az előző négy év átlagától, össze sem hasonlítható a 2010-ben indult kormány első évével. A konkrét törvényjavaslatokat megvizsgálva világosan látszik, hogy megtört a lendület.
A képviselők által beadott és elfogadott törvények 21 százaléka a Policy Agenda szerint inkább kárelhárító, olyan az eseményeket lekövető kezdeményezés volt, mint a brókerbotrányok utáni jogalkotás, amellyel kifejezetten a politikai felelősséget próbálta eltolni magától a kormány. A kezdeményezések 8%-a az új kormány megalakulásával kapcsolatos törvények voltak, amelyek szinten technikai kötelező körnek tekinthetőek minden kormányzati ciklus elején.
A legszembetűnőbb, hogy nem volt olyan egyéni képviselői javaslat, amely a korábbi évekhez hasonlóan jelentős politikai ügyet tűzött napirendre, és nem csak szűk szakpolitikai kérdéseket érint. Az adatok, és az elfogadott törvények elemzése alapján az lástzik, hogy arányát tekintve még mindig jelentős a jogalkotáson belül a kormánypárti frakció szerepe, de politikai hatását tekintve már jelentősen visszaesett.
Nincsenek olyan ügyek, amelyek egy forgatókönyv alapján, előre megtervezetten lennének végrehajtva, számolva a várható konfliktusokkal, politikai összecsapásokkal. Inkább a kárelhárítás lett a frakció szerepe, ami egyértelműen szerepet játszik abban, hogy megtört a kormánypártok támogatottsága. A kormánynak új kezdeményezésekkel, tartalmi és személyi megújulással kell kezdenie az őszi évadot. A Policy Agenda alapkérdésnek nevezi, hogy a frakciókormányzás helyett a kormány lesz-e erősebben a centrumban.
