Politikai és pénzügyi nyomásgyakorlásról, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) feldarabolásának tervéről, valamint az egyetem jelenlegi súlyos finanszírozási helyzetéről is beszélt Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Szinten túl podcastban.
Darázs szerint az ELTE az elmúlt években azért került különösen nehéz helyzetbe, mert mindvégig ellenállt az alapítványi modellváltásnak. Úgy fogalmazott, ezzel azt is megmutatták, hogy van választási lehetőség, és
nem lehet mindig úgymond becsicskulni.
A rektor szerint ennek következményei is voltak: az ELTE kimaradt az uniós helyreállítási forrásokból, szakindítási kérelmek akadtak el, és a bérek fejlesztése is elmaradt.
Hankó Balázs telefonált az oktatók nyilatkozatai miatt
Darázs arról is beszélt, hogy a jelenleg letartóztatásban lévő Hankó Balázs, korábbi államtitkár, majd miniszter telefonon kereste, amikor az ELTE valamely oktatója a kormányzatnak nem tetsző kijelentést tett a nyilvánosságban.
Darázs így idézte fel ezeket az eseteket:
amikor mondjuk a Polyák Gábor vagy a Fleck Zoltán (…) írt vagy szólt olyasmit a médiában, ami nem tetszett az akkori kormányzatnak, akkor felhívtak, hogy ezt hogy képzeljük.
A rektor beszámolója szerint ilyenkor azt is jelezték az egyetem vezetésének, hogy az adott megnyilatkozásból probléma lehet, és arra kérték őket, próbáljanak erre odafigyelni.
Csák János forráselvonást lengetett be
Darázs szerint Csák János korábbi kulturális és innovációs miniszter egy vacsorán, az egyetem akkori rektora és a kuratórium elnöke előtt egyértelművé tette: amíg az ELTE nem kapcsolódik be a modellváltási folyamatba, nem számíthat előnyös fejlesztési forrásokra.
Az ELTE végül nem váltott modellt, és Darázs szerint teljesen kimaradt az uniós Helyreállítási és Ellenállási Eszközből (RRF), miközben a modellváltó egyetemek jelentős fejlesztési forrásokhoz jutottak.
Darázs szerint az ELTE feldarabolása is felmerült
A rektor Orbán Balázshoz kötődően az ELTE feldarabolására vonatkozó tervekről is beszélt. Állítása szerint egy jogászfórumon az is elhangzott, hogy az egyetemet fel kell darabolni.
Darázs szerint több kar jövője is felmerült: a jogi kart államilag finanszírozott helyek nélküli, önfenntartó intézménnyé alakították volna, a Természettudományi Kar elcsatolásáról is szó volt, miközben az ELTE tanárképzését és bölcsészképzését is gyengítették volna.
A rektor személyesen nem tárgyalt erről Orbán Balázzsal, de elmondása szerint az ELTE korábbi rektora és rektorhelyettese igen.
A rektor erősen bírálta a Krausz-féle modellt
Darázs Lénárd élesen bírálta a Krausz Ferenc nevéhez kötődő elképzeléseket is, amelyekkel külföldön dolgozó magyar kutatókat hoztak volna haza, illetve külföldi tudósokat csábítottak volna Magyarországra.
Az ELTE rektora szerint ehhez sem a megfelelő egyetemi infrastruktúra, sem a szükséges finanszírozás és szakmai környezet nem állt rendelkezésre. Mint mondta, egy élvonalbeli kutató nem önmagában érkezik, hanem kutatócsoporttal és jelentős infrastrukturális igényekkel.
Darázs szerint az ELTE saját szűkös lehetőségeiből még kiválósági alapot is létrehozott külföldi kutatók fogadására, ám nem sikerült kutatókat idecsábítani. A Krausz nevéhez kötődő elképzelésekről ezért úgy fogalmazott:
A Krausz-féle modell azért – ezt ki kell mondani – az egyszerűen a parasztvakítás kategóriája.
A kutatók Magyarországra csábítására vonatkozó terveket pedig „nagyon-nagyon a mesekategóriába” sorolta, mert szerinte ehhez előbb a hazai kutatási és egyetemi feltételeken kellene érdemben javítani.
10 milliárdot kérnek azonnali bérrendezésre
Darázs szerint az előző évek öröksége máig nem rendeződött. Az ELTE oktatói jelenleg mintegy 30 százalékos bérhátrányban vannak a modellváltó egyetemek dolgozóihoz képest, az egyetemen pedig rendkívül feszült a hangulat.
A rektor szerint azonnal mintegy 10 milliárd forintos bérfejlesztésre lenne szükség. Hosszabb távon pedig úgy látja, hogy az egyetem jelenlegi, mintegy 40 milliárd forintos költségvetése helyett körülbelül 120 milliárd forintos finanszírozás lenne indokolt ahhoz, hogy az ELTE működését és leromlott infrastruktúráját megfelelő szintre hozzák.
Darázs arról is beszélt, hogy önmagában az esetleges büntetőjogi felelősségre vonásokat nem tekinti rendszerváltásnak. Szerinte ehhez a felsőoktatásban kialakult struktúrákat is át kell alakítani:
Az nem rendszerváltás, hogy lecsukják a bűnözőket. Az csak annyit jelent, hogy működik a jogállam.
