A két politikai elemző szerint még trónkövetelők sincsenek, legfeljebb trónörökösjelöltek. A páros interjúban Török Gábor újfent megismétli, milyen fontos, hogy a miniszterelnök a minap nemcsak azt tisztázta, hogy nem akar köztársasági elnök lenni, hanem azt is: a Fidesz őszi tisztújításán csak akkor vállalja a pártelnökséget, ha 2018-ban ő lesz a kormányfőjelölt. Szerinte ez valódi újdonság: Orbán Viktor csaknem 20 éve nem beszélt így hatalmi kérdésekről, párton belüli viszonyokról. Az, hogy feltételhez köti a pártelnökségért való indulást, sokat elárul a Fideszen belüli hatalmi helyzetről, és arról, hogy a miniszterelnök hogyan gondolkodik erről a viszonyrendszerről.
Mráz Ágoston Sámuel másként emlékszik. Szerinte Orbán már beszélt 1994 óta is hatalmi kérdésekről, bár államfői ambíciói cáfolata fontos bejelentés, bár inkább spontán, mint tudatos válasz volt. Szerinte is most áll majd fel a 2018-as Fidesz-csapat, a felkészülés részletei legkésőbb év végéig eldőlnek, hiszen a 2017-es kongresszus túl közel van a választáshoz. Ő úgy gondolja, Orbán Viktor szavai nem teremtettek új stratégiai helyzetet, a Fidesz közösségében a miniszterelnök személye volt és maradt a kristályosodási pont. A teljes páros interjú a legfrissebb Heti Válaszban.
Török Gábor néhány napja az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, a kormányfő egyértelműen üzent a párton belül elbizonytalanodott politikusoknak: ő akar maradni a Fidesz meghatározó vezetője. Ehhez most valami nagyon fontos dolognak kellett történnie, hiszen egyre több találgatás indult arról, hogy mikor, hova megy el, ki lesz helyette a miniszterelnök, nem tűnt biztosnak, hogy 2018-ban miniszterelnök-jelölt, esetleg újra miniszterelnök legyen, ami nagyon romboló tud lenni egy politikai erőn belül.
Ebben a helyzetben Orbán Viktor úgy látta helyesnek, ha egy nagyon nyilvánvaló üzenetet fogalmaz meg, ami nagyjából így szól: „Ne cincogjanak az egerek a házban, itt van még a macska, és itt is akar maradni.”
