Az Emlékpont történelmi szabadegyetemének soron következő előadásán az 1848. március 15-ei eseményeket, a forradalom történelmi hátterét, valamint e nap folyton változó társadalmi-történelmi megítéléseit mutatja be a hallgatóságnak Pelyach István történész, a szegedi egyetem tudományos segédmunkatársa.
Március 15-e egyfajta korszakhatár 19. századi históriánkban. E nap reggelén ért véget a reformkor, és az európai forradalmi hullám hatására nálunk is a tettek mezejére léptek a márciusi ifjak. A pesti forradalom kirobbantásával azonban nem új célokat tűztek ki, hanem a reformkorban következetesen végiggondolt program megvalósítását szerették volna felgyorsítani. Jól példázza ezt forradalmi programjuk, a 12 pont, amely egy-két pont kivételével nem más, mint Kossuth Lajos március 3-án az országgyűlésen elmondott, a diétát végre a tettek mezejére szólító nevezetes felirati beszédének forradalmi kivonata. Ez pedig azt jelenti, hogy a polgári átalakulásnak 1848 tavaszára kiérlelődött egy olyan programja, amely ismert volt az ország közvéleménye előtt, és széles támogatottsággal is bírt. Tartalmában jogkiterjesztő volt, és célja a modern polgári nemzetállam alapjainak a lerakása – ismertette a téma alapjait Elek András, a múzeum sajtóreferense.
Pelyach István előadását március 6-án, csütörtökön, este hat órától hallhatja a történelem iránt érdeklődő közönség az Emlékpont nagytermében.
