Sem a számvevőszék, sem a belső ellenőrzés, sem a könyvvizsgáló nem jelzett visszaélést a Pallas Athénével kezdődő alapítványok létrehozása során – válaszolta Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök minapi meghallgatásán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság azt igyekszik kideríteni, hogyan talicskáztak ki 266 milliárd forintot a Pallas-alapítványok fedőnév alatt a jegybankból.
Az alapítványok ügye 2013-ra nyúlik vissza, és tavaly derült ki, hogy a jövő pénzügyi szakértőinek képzésére szánt vagyon nagyrészt odalett. Matolcsy György volt jegybankelnököt letartóztatták, az MNB-alapítvány köré épült befektetési hálózatot működtetők és haszonhúzók közül cikkünk írásakor még csak Valkó Mihály volt lakat alatt, Matolcsy Ádám, az ex-jegybankelnök fia ellen nemzetközi körözés van érvényben.
Varga Mihály jegybankelnökként négy feljelentést is tett sokmilliárdos vagyonvesztés miatt, de meghallgatását az indokolta, hogy az MNB tulajdonosi jogait gyakorolta 2013 márciustól, előbb nemzetgazdasági, azután pénzügyminiszterként. Az MNB független a monetáris politikai tevékenységét illetően, de a gazdálkodását tekintve úgy működik, mint a részvénytársaságok. A tulajdonosi jogok gyakorlójának több csatornán is tájékoztatást kell kapnia: az igazgatóság megküldi a határozatait, a folyamatos ellenőrzést pedig a felügyelőbizottságban két delegáltja biztosítja. Ilyen alapon Varga Mihálynak tudnia kellett az MNB minden lépéséről, így az összesen 266 milliárd forintos alapítványi akciókról is.
A felügyelőbizottság már az első 30 milliárdnál jelzett
Varga Mihály állítása nem állja meg a helyét, a jegybank felügyelőbizottsága (fb) jelezte, hogy problémásnak látja az MNB alaptevékenységén kívüli, nagyszabású programok finanszírozását – mondta lapunknak Róna Péter közgazdász-jogász professzor.
