„Művészet vagy tudomány a borkészítés? Vagy talán a mesterember filozófiája? Nálunk a borász szerepe az, hogy minden szüret ajándékából a lehető legjobb bort alkossa meg. Mindehhez ügyes kéz, kezdeményező szellem, precízió, egy csepp ravaszság és a természet színeinek és rendjének együttérző megértése szükségeltetik.” – ez az ország egyik legnevesebb borászatának ars poeticája.
A látványpince és az előítéletek elleni munka
A Frittmann Borászatban a Dél-Alföldi Regionális Program támogatásával megépült lányványos bemutatópincét adtak át Soltvadkerten, ahol a betérő vendégek miközben kortyolgatnak bepillantást nyerhetnek a borkészítés teljes folyamatába – mondta el Frtittman Anita. A borászlány hozzátette: a látványpincével az is a céljuk, hogy minél több hívet szerezzenek a minőségi borfogyasztásnak.
A Frittmann János és Frittmann István nevével fémjelzett borok számos rangos szakmai megmérettetésen szerepeltek már kiemelkedően. Frittmann Jánost – és ez az elismerés a testvérpár borászatának szólt – a Magyar Borakadémia 2007-ben az Év Bortermelőjének választotta. Ezt követően 2010-ben az Év Borászata címet is elnyerte a pincészet.
Frittmann János szakmai tevékenysége nem csak a híres magyar fajták, úgyis mint a Cserszegi Fűszeres vagy az Ezerjó népszerűsítésében irányadó, hanem komoly szerepet játszott a többi magyar borvidékkel szemben gyakran hátrányos helyzetben lévő kunsági borvidék értékeinek elismertetésében is. A szakma szemében szerényebb adottságokkal rendelkező vidék helyzetét kétszeresen nehezítette a kilencvenes évek végének borhamisítási botránya. Frittmann János a Szőlősgazdák bora védjegy bevezetésével eredményes módot talált rá, hogy kirekesszék a borhamisítókat a helyi borásztársadalomból.
Összességében elmondható, hogy a Frittmann testvérek szakmai munkája volt az, amely a Kunsági Borvidéknek először tekintélyt szerzett, és nyomukban oldódik az a széles előítélethalmaz, amely a homokon termő borokat szakmai és laikus szinten eleve elutasítja. Ezt a szakmai missziót koronázza meg az a nemzetközi eredmény, amelyet a Frittmann Borászat a tavalyi évben nemzetközi szinten elért: a Kékfrankos rozéja a Mondial du Rosé Cannes aranyérmét, a fahordós érlelésű Ezerjója pedig a Vinitaly-n nyerte el a kategóriájában a bronzérmet, a kiosztott négy érem közül az egyiket (2300 mintából összesen 69 érmet osztottak, 15 kategóriában).
Családi örökség
“Azért is büszke a családunk ezekre az eredményekre, mert két különböző helyen, két különböző összetételű nemzetközi zsűri értékelte a borunkat. Nagyon jó érzés, hogy egy régi, őshonos magyar fajta kapott figyelemre méltó elismerést. A magáért beszélő eredmény teljesen átírja az alföldi borokról alkotott véleményeket” – fogalmazott Frittmann János.
A szülőktől, nagyszülőktől örökölt családi birtok bővítéssel az Alföld egyik legnagyobb pincészetté nőtte ki magát. A Frittman család 65 hektáros, saját telepítésű, hagyományos, karos és kordon művelésű szőlőültetvényenen gazdálkodik, amelyek között hungarikumok és eredetvédett fajták a jellemzőek.
“Az elmúlt években újabb termékekkel bővültünk. Elkészült kétféle gyöngyöző borunk FriSecco néven, illetve szőlő- és törkölypálinkánk. Mindig is elsődleges célunk volt, hogy a térség kiemelt minőségű, legjobb szőlőfajtáiból állítsuk elő borainkat. A fehér és rosé borok nagy része reduktív technológiával készül, aminek következtében gyümölcsösek és üdék. Az Ezerjónk készül fahordós változatban is, ami száraz, de van késői szüretelésű, természetes édes is. Ez a régi magyar szőlőfajta városunk fő fajtája, zászlós bora. A Cserszegi Fűszeres és Irsai Olivér is egyre népszerűbb hungarikum-fajták, mindkettőnek finom muskotályos illata és íze van. Választékunkban megtalálhatók a világfajták is, mint például a Sauvignon Blanc, Rajnai Rizling, Cabernet Sauvignon-Franc, Merlot. Kékfrankos Rosénkra jellemző a fehér borok üdesége és a vörösborok fűszerezettsége, amihez enyhe szénsavasság párosul. A vörösborok hagyományos és a korszerű technológia ötvözésével, fa és barrique érleléssel készülnek. Magas humusztartalmú termőterületekről szüreteljük a Kékfrankost, a Merlot-t, a Cabernet Sauvignont. Boraink kiemelkedő eredményeket érnek el a hazai és külföldi borversenyeken egyaránt” – mesél a munkáról Frittman János.
Futurizmus
A családnak 2007-ben készült el a borháza, melyben bórkóstolótér, barrique- és ászokpincerész, továbbá vendégszobák varják az odalátogatókat. Ötvenkét fős borkóstoló termükben fogadják az odalátogató érdeklődőket, akik végigkóstolhatják az igen nagy skálájú borkínálatot és a helyi finomságokból összeállított, igényes borvacsorát. Ezt teljesíti ki a most átadott, új látványpince, amely erjesztőcsarnokként és „futurisztikus” interaktív bortechnológiai kalauzként is működve ismerteti a borkészítés folyamatát.
“A Frittmann bor hitünk szerint mindinkább a minőséget jelzi. Ez a törekvés – lényegéből következően – hatással van a szélesebben vett környezetünkre is, amelyben munkánkat folytatjuk. Déd- és nagyszüleinktől kapott örökségünk a borászat, a vendéglátás hagyománya és a szőlőbirtok alapja. Szüleink eredménye, hogy az alföldi borokat övező negatív sztereotípiákat eloszlatták, és nemzetközi szinten is jelentős eredményeket értek el. Az én generációm már itt kapcsolódott a munkába, amikor a család munkája és missziója a nemzetközi jelentőséget és szintet célozza. A bemutatópince megépítése valamilyen formában ennek az örökségnek megőrzését jelenti, ahol a hagyományos fajtákat és a legmodernebb technológiákat mutatjuk be.
Az a célunk, hogy a látogatók akár laikus, akár professzionális szinten is megismerkedhessen a technológiai folyamatokkal, a hungarikum fajtákkal és a vidék ízével. Megértsék, hogy munkánk és boraink valóban a minőséget, azon túl a nemzetközi mércével mért színvonalat képviselik, annak szépségével és összetettségével együtt. Unokatestvéreim – Tamás és Anita – és jómagam is azért dolgozunk, hogy ez a fejlődés töretlen maradjon” – fejezte be végül a történetet Frittmann Péter, aki maga is nemzetközi szinten tanulta a borászatot.
