Van aki már tudja, hogy havi több milliós többletköltséget kell majd ehhez kigazdálkodnia. Olyan is akad, aki látva, hogy képtelen a a többletköltségek kitermelésére a lehetséges egérutakat választja, és van aki jobb híján az elbocsátást.
Az egyik szegedi taxitársaságnál már csomagolnak. Összeköltöznek egy másik céggel, és négy embert elküldenek, hogy így spóroljanak. Másképp nem bírják a növekvő terheket. A kormány elvárása, hogy a vállalkozások idén őrizzék meg a nettó bérek értékét. Ez egy minimálbéres dolgozó esetén 18% százalékos emelést jelent, a 216 ezer forintot keresők esetében azonban csak félszázalékost.
Nagy súly a minimálbér
A gond azonban az, hogy vannak olyan területek, mint például a vendéglátás vagy a kiskereskedelem, ahol nagyon sokan vannak minimálbéren, és ezekben az esetekben nagyon nagy súlya van a béreknek – magyarázta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Ráadásul jelenleg stagnáló, szűkülő a piac, ezért hiába az állami kompenzáció, a válságkörülmények között bizonyára sok cég nem lesz képes kitermelni még azt az öt százalékos béremelést sem, amely ráesik – mondta Rolek Ferenc. A kormány tervei szerint ugyanis az a cég amely öt százalékkal sem tudja megemelni a bérkompenzációra szorulók bérét költségvetési pénzekre pályázhat majd, és a munkaadók úgynevezett szociális adó jóváírásával ellentételezhetik az öt százalék feletti emeléseket. Vagyis a 18 százalékos minimálbér emelésből öt százalék jutna a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre. Az MGYOSZ alelnök szerint azonban lesznek olyanok, akiknek ez is kevésnek bizonyul, és a cégek most keresik, honnan tudják előteremteni a bérköltségeket. Lesznek olyan területek, mint például a vendéglátás, a kiskereskedelem és az idegenforgalom, ahol a növekvő bérköltségek és a szűkülő piac miatt elbocsátások várhatók – prognosztizált az alelnök. Ugyanakkor szerinte a cégek egy része azt az utat járja majd, hogy megpróbálja megnövelni a termelékenységét, hogy finanszírozni tudja a növekvő költségeket. A kormány egy 21 milliárd forintos alapot hozott létre, ide pályázhatnak majd az állami támogatásért a vállalkozások. Rolek Ferenc szerint ez az idén ugyan megoldás, de nem tudni, hogy mi lesz a továbbiakban.
Számolnak
Szűkszavúan nyilatkoztak a lehetőségekről az egyik legnagyobb országos élelmiszer áruházlánc kommunikációs osztályán. Mindössze annyit árultak el, hogy mint minden más esetben, a törvényi előírásokat betartják és megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy dolgozóikat kompenzálják az adóváltozások számukra hátrányos következményeiért. Ez nem is csoda, hiszen azt, aki nem teljesíti a kormány elvárást a bérek szinten tartásáról, azt kizárják a közbeszerzési eljárásokból. Egy másik szintén nagy országos élelmiszer áruházlánc egyik boltjában azt mondták: mivel januárban még a decemberi bérek ketyegnek, a főnökség most még egyelőre számol, hogy februárra „minden rendben legyen”. A tavaly a Legjobb Női Munkahely kitüntetést kivívó egyik szegedi kreatív informatikai cégnél már kiszámolták: havi kétmillió forint többletkiadást jelent nekik az öt százalékos béremelés. Elmondták: miután az egészségügyi járulék mértéke is növekedett és az adójóváírást is eltörölték, a cégnél a dolgozók nyolcvanöt százaléka érintett a nettó bér csökkenésében. Ezért a februárra tervezett öt százalékos bérfejlesztést előrehozták január elsejére. Viszont ez sem elég arra, hogy teljesen kompenzálják a nettó bér kieséseket, de a kevesebbet pénzt hazavivők száma így tizenöt százalék alá csökkent. A cégnél hozzátették: határozottan nehéz helyzetbe hozta a kormány a vállalkozásokat a bérekkel és a közterhek változásával kapcsolatos lépéseivel.
Egérutak
A vendéglátás és a kisvállalkozások valóban vesztesei a kormányzat elvárásainak – erősítették meg az MGYOSZ alelnökének véleményét két érintett cégnél. Az egyik, egy szegedi belvárosi vendéglátóhely vezetője elmondta: tavaly még mindenkit nyolc órában jelentett be alkalmazottnak, idén azonban már csak két illetve négy órára jelentette be munkatársait. Szerinte a vendéglátásban ezzel, a részmunkaidővel fognak „játszani”, hogy a fennmaradjanak. A tulajdonos szerint legalább két évre el kell felejteni a létszámfejlesztést, mert míg eddig ha száz százalékon dolgoztak, akkor volt egy kis nyereségük, de most ettől többet kell dolgozniuk, hogy egyáltalán nullszaldósra kijöjjenek. A vendéglátóhely vezetője szerint a januárban életbe lépő intézkedések a vállalkozások egy részét a szürke vagy a fekete gazdaság irányába „tolják majd,” mindenki a kiskapukat fogja keresni. Egy budapesti székhelyű, szegedi kötődésű, nyomdaipari érdekeltségű kisvállalkozás ügyvezetője pedig azt mondta: ő úgy volt kénytelen megoldani a bérkérdést, hogy minden munkatársát kiszervezte a cégből egyéni vállalkozónak. Az ügyvezető azt mondta: ahhoz, hogy nettó kilencvenezret ki tudjon venni a cégből, majd a háromszorosát kell megtermelnie, olyan magasak lettek a közterhek. Az ügyvezető azt mondta: kiszervezett kényszervállalkozó kollégáinak sem lesz könnyű, mert mint egyéni vállalkozók azzal szembesülnek: havi hatvan és százezer forint közötti összeget kell majd fizetniük közterhekre különböző jogcímeken.
A termelékenység növelésére van szükség
A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál úgy nyilatkoztak: a munkáltatóknak vállalniuk kell a felelősséget a munkavállalóikkal szemben, nettó bérüket semmiképpen sem szabad csökkenteniük. Ahhoz, azonban hogy a béremeléseket ki tudják termelni a vállalkozások, a termelékenység növelésére van szükség, melynek lehetősége viszont a gazdasági környezettől függ. A kamara szerint cél kell, hogy legyen a megfelelő piaci körülmények megteremtése, a fekete gazdaság bezárása, illetve az, hogy a közbeszerzések kapcsán előnyben részesítsék a magyar vállalkozásokat. Amennyiben azonban a vállalkozások nem tudnak növelni a termelékenységen, létszámleépítést lesznek kénytelenek végrehajtani – mondták el az érdekképviseletnél. Itt is megerősítették: a mikro-és kisvállalkozások közül sokan kerültek nehéz helyzetbe, mert 2005 óta a könnyűipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén is folyamatos forgalomcsökkentés tapasztalható. Ezért ezek a vállalkozások részmunkaidős foglalkoztatással, vagy elbocsátásokkal próbálják megoldani a problémáikat.
A megyei kamara álláspontja szerint az állami támogatás nem fedezheti teljes mértékben a vállalatok megnövekedett költségeit, a vállalkozásoknak kell azt kitermelni. A szervezetnél is azt mondták: nehéz helyzetbe kerültek a vállalkozások, mert ahol a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem tudják kompenzálni a munkavállalói nettó bérének szinten tartását, ott csak a munkavállalók elbocsátása jelenthet megoldást. Ugyanakkor a kamara szerint azoknál a cégeknél, melyeknél meg tudják oldani a termelékenységnövekedést, az gazdasági fellendülést is hozhat magával.
