Megemlékezést és koszorúzást tart november 30-án 10 órakor a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Mérnökakadémia, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület és az Amatőr Repülőgép Építők Egyesülete idősebb Rubik Ernő születésnapja alkalmából a Grante gyár előadótermében, majd a Rubik Ernő utcában.
Program
10.00 Koszorúzás a gyárban lévő emléktáblánál
10.20 ifj. Rotter Lajos emlék előadása
11. 45 Koszorúzás a Rubik utcában lévő emléktáblánál
Életút
Rubik Ernő édesapja uradalmi írnok volt, aki az első világháborúban katonai szolgálat közben eltűnt az orosz fronton, hátrahagyva feleségét három kicsi gyermekkel.
A család a Csehszlovákiához került Pöstyénből 1918-ban Magyarországra költözött. Több hónapot töltöttek vagonlakásban. Édesanyja ezután varrásmunkákkal kereste kenyerüket, csak nagy nehézségek árán tudta taníttatni gyermekeit. Ernő Tótkomlóson végezte el az elemi iskola négy osztályát, ahol a tanító felfigyelt tehetségére.
1921-ben, mint jól tanuló hadiárva, pályázat útján a váci Szilágyi Dezső Hadiárva Intézetbe került. 1929-ben a váci kegyesrendi katolikus gimnáziumban kiemelkedő eredménnyel érettségi vizsgát tett, és a Népjóléti Minisztérium támogatásával beiratkozott a Műegyetem Gépészmérnöki Karára.
A Műegyetemen kapcsolódott be az 1921-ben alapított Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) munkájába, ahol addigra már több repülőgépet építettek.
Fotó: MTI
1929-től 1935-ig az MsrE repülőgép-tervezője. Rubik a Bánhidi Antal tervezte Gerle sportrepülőgép tervezésében és építésében már fontos szerepet játszott, részt vett a tervrajzok elkészítésében. Az MSrE-ben, jutalmul az egyesületben végzett munkájáért, 1930-tól motorospilóta-kiképzésre javasolták, így a nyarakat egy Érd közeli repülőtéren töltötte.
Megszervezte a a műegyetemi vitorlázó csoportot, egyúttal Esztergomban ellenőrizte az ottani sportrepülő műhelyt. A motorospilóta-vizsgát 1934-ben tette le, majd 1935 decemberében egy Hol’s der Teufel géppel vitorlázó C-vizsgát tett. 1935-től 1937-ig a Műegyetemen tanársegéd és mint műszaki ellenőr segítette az egész országban a vitorlázórepülés terjedését. Ő alapozta meg a kétkormányos vitorlázó repülőgép-oktatást Magyarországon.
Felismerte, hogy a sorozatgyártásra alkalmas repülőgéptípusok létrehozása előfeltétele az ipari méretű repülőgépgyártás megindításának. 1936-ban Mitter Lajossal megalapította az Aero-Ever kft. vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban, amelynek vezetője, majd üzemigazgatója volt.
28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között, világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazva.
