A 4,2 hektáros területen már tavaly óta látogatható, de csak idén tavasszal befejezett állatpark megnyitóján Varga László vezérigazgató elmondta, hogy saját forrásaikból mintegy 60 millió forintos beruházással, évente 20 millió forintot meghaladó fenntartási költséggel üzemeltetik a főként gyermekes családoknak szánt bemutatóhelyet, ahol már tavaly is közel 15 ezer látogatót fogadtak.
A háziállatok közül többek között szürkemarhát, bivalyt, mangalicát, magyar tarkamarhát, kecskét, juhot, szamarat, lovat és baromfit, a hazai erdőkben honos vadak közül pedig gímszarvast, dámvadat, vaddisznót, fácánt és foglyot is láthatnak a látogatók. A kisebbekre gondolva állatsimogatót és játszóteret alakítottak ki, tavasszal pedig elkészült a központi fogadóépület is.
A tervek szerint a jövő évtől még tovább gyarapodhat a látogatók száma, mert a Keszthelyi-hegység turisztikai fejlesztésének keretében Gyenesdiáson látogatóközpontot hoznak létre hátizsákos, kerékpáros és lovas turisták számára, s ehhez kapcsolódóan tanösvényeket, kilátókat és pihenőhelyeket is létesítenek a térségben.
A névadó Festetics Imréről elmondta: a nagybirtokos gróf 1818-ban Kőszegpatonyán tenyészállat-kiállítást szervezett, és ő volt az, aki először használta a genetika kifejezést a szakirodalomban, de viselkedési megfigyeléseivel az etológia előfutárának is tekinthető.
Szöllősi Jánosné, a Bakonyerdő állami tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatója közölte, hogy a cég az egyik legjobban gazdálkodó erdészeti vállalat, amely tavaly mintegy 8 milliárd forintos árbevétel mellett 350 milliós mérleg szerinti eredményt ért el. A múlt évben nyereségének 22 százalékát, 77 milliót költött közcélokra, idén pedig 113 millió forintot szán erre, a tervezett nyereségének 50 százalékát.
Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a város évek óta hatalmas lépésekkel fejlődik, és utalt a belváros, valamint a Balaton-part nagyszabású rekonstrukciójára. Hozzátette, hogy az állatpark létrehozásával végre közel hozhatják azokhoz a gyerekekhez is a természetet, az élővilágot, akik legfeljebb képeskönyvekben vagy “vákuumfóliában” látnak háziállatokat és vadakat.