A bajor autógyártó cég szerint a modell forradalmi változást hoz az elektromos autók piacán. Az i3 úgy változtatja meg az egyéni közlekedést, mint a mobiltelefon a kommunikációt” – idézte a német sajtó Ian Robertsonnak, a BMW igazgatótanácsi tagjának a kocsi londoni bemutatóján elmondott beszédét.
A legfontosabb technikai újítás, hogy az utaskabin rendkívül könnyű anyagból, szénszál-erősítésű műanyagból készül, így a kocsi nem nehezebb egy hasonló méretű, hagyományos meghajtású autónál. A cég szerint azonban a kocsi koncepciója teljes egészében forradalmi. A fő elv a fenntarthatóság és hatékonyság. Ezeket az elveket a gyártásban, a felhasznált anyagokban és a kocsi használatában is érvényesítik.
A gyártási folyamatot úgy tervezték meg, hogy a lehető legkevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a légkörbe. Az anyaghasználatra jellemző, hogy az ülések újrahasznosított PET-palackok felhasználásával készülnek, az utasteret díszítő faburkolatok pedig eukaliptuszból, mert azt nem kell vegyszerekkel kezelni.
Az elektromos motor 7,2 másodperc alatt gyorsítja fel óránkénti 100 kilométeres sebességre a világ első prémiumkategóriás elektromos kocsijának szánt modellt. Egy töltéssel 130-160 kilométert lehet megtenni.
A hatékonyság jegyében a kocsi egyik változatát az elektromos motor mellett egy 650 köbcentis benzinmotorral is felszerelik, ennek révén 300 kilométerre nő a hatótáv. A városi autót egy sor szolgáltatással együtt árulják. Ugyancsak a hatékonyság jegyében fejlesztették ki például azt a szolgáltatást, hogy a tulajdonos kedvezményesen bérelhet hagyományos meghajtású BMW-t, ha hosszabb útra indul. Az i3 ősszel kapható az európai piacon, Amerikában és Ázsiában jövőre vezetik be. Az alapmodell ára csaknem 35 ezer euró.
A BMW adatai szerint 2010-ben valamennyi gyártót együttvéve világszerte csupán 7 ezer elektromos meghajtású kocsit adtak el, a piac azonban robbanásszerűen nő, és az idén már 150-160 ezer között lehet az értékesített elektromos autók száma. A városi autózás ökológiailag és gazdaságilag fenntartható, hatékony formája iránt a városi népesség növekedésével együtt egyre nagyobb lesz a kereslet – jósolta Ian Robertson, idézve az ENSZ becslését, amely szerint a következő 20-25 évben több mint a kétszeresére emelkedik, 4-5 milliárdra nő a városban élők száma.
