A Quaestor-ügyben eddig azért nem lehetett tisztán látni, mert szinte naponta új események merültek fel, amelyek felülírták az addigi értelmezéseket. Orbán Viktor mai rádióinterjúja azonban egészen egyértelmű keretbe ágyazta a történteket. Olyan mesteri félretájékoztatást, politikai porhintést adott az ügyről, amelyre a világon kevés példa akad.
Amit szabad Jupiternek
Nyilvánvaló, hogy a Quaestor és a Fidesz szorosan kötődik egymáshoz, személyekben és üzletekben egyaránt. Az összefonódás nemcsak az adófizetői pénzek, állampapírok, hanem minden bizonnyal fideszes ügyfelek, cégeik pénzeinek kezelésére is kiterjed. Ne legyenek kétségeink: a szocialista időkben valószínűleg a szocialista poltikusokhoz, cégekhez kötődött a cég.
Természetesen ezek feltevések, amelyek sok embert érdekelnének, ám esély nincs arra, hogy mindezt a kormánytól független intézmények (MNB, ügyészség, ÁSZ) valóban kivizsgálják. Mégpedig kormányzati ciklusokon átívelően, hiszen a Quaestor 1998 óta csalhat folyamatosan. A vizsgálatra jelenleg azért nincs esély, mert a személyi függésekre alapozott, tekintélyelvű NER-ben, nem vonatkozik a törvény azokra, akik közel vannak a tűzhöz.
Tarsoly Csaba pedig nagyon közel volt a tűzhöz. Jól láthatóan kivételeztek vele, nemcsak a fideszesek, hanem a szocialisták is. De elszámította magát: azt remélte, hogy a győri fociba fektetett pénze miatt Orbán Viktor majd jól segíteni fog neki a színfalak mögött. Nem segített, hanem éppen ellenkezőleg: Tarsoly információi alapján a kormányfő tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a cége bedőljön. Tarsoly így valódi selyemzsinórt kapott a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől.
Fotó: MTI/Miniszterelnökség
Nem zörög a haraszt
A kormányfő pár napja ismerte el, hogy a pesti flaszteren terjedő pletykák alapján utasította a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki az adófizetői pénzeket a brókercégekből. Bár azt nem mondta, hogy mikor, ma kiderült, hogy ez február 25-én történt, a Buda-Cash csődjének másnapján. Orbán ezzel tevőlegesen hozzájárult a Hungária Értékpapír, a Honvéd Egészségpénztár, valamint a Quaestor csődjéhez is (március 9.), ami bennfentes kereskedelemnek minősül. Olyan világos ez, mint a felcsúti stadion mögül kibukkanó napfény, egy reményeket keltő tavaszi reggel.
Természetesen piaci pletykák mindig vannak. Pletykákra nemcsak a kormányfő tud hivatkozni, hanem a sajtó is. Bár eddig tudatosan nem írtunk róla, a Hír24 piaci körökből úgy értesült február végén: a Buda-Cash botrány azért robbant ki, mert egy nagyon magas rangú fideszes politikus elbukta a teljes vagyonát a svájci frankon, és bosszúból inkább rájuk gyújtotta az egész házat. Ezt éppen azért nem írtuk meg, mert lehetetlen volt bizonyítani, most viszont, hogy a kormányfő a pesti flaszterre hivatkozott, mint hiteles forrásra, mi is simán elmondhatjuk mindezt a nyilvánosságnak.
Színes bokréta
Ismerve a magyar üzleti élet és a politika egészen amorális összefonódását, és hitelt adva a pletykáknak, könnyen el tudjuk képzelni, hogy valóban létezett olyan fideszes VIP-lista is a Buda-Cashban, és a Quaestorban is, mint a Postabank ügyben. Ha ez igaz, akkor Orbán nemcsak a közpénzt mentette, amikor kivetette a minisztériumok pénzét a cégekből, hanem saját embereinek vagyonát is. És ez egyben a NER igazi üzenete is: ma Magyarországon a közérdek és a magánérdek oly szorosan összefonódik, hogy ha érdekösszeütközés van közöttük, MINDIG a kormányfő szava dönt. Nem a független intézményeké, hanem a személyi függésbe bevont alattvalóké. És amíg a főnök nem dönt, addig senki nem dönt.
És ez egyben magyarázat arra is, hogy miért nem csinált közel egy hónapig semmit a Matolcsy-féle MNB, a Polt Péter-féle ügyészség a Quaestor-ügyben, holott korábban a nyomozóhatóság ennél sokkal pitiánerebb ügyekre is teljes erőből rámozdult. Azért, mert pontosan tudták, hogy február 25-én Orbán titokban mire utasította a minisztereit, és arra vártak, hogy a mester nyilvánosság előtt is elmagyarázza lépését. Ez következik a NER-ből, ez következik Orbán hatalomgyakorlási módszereiből. Még egyszer: amíg a főnök nem dönt, addig senki nem dönt.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Quaestor-ügy: a NER igazi üzenete
A Quaestor-ügy olyan, mint egy színes bokréta a NER kalapján. Színfalak mögötti egyezkedések, törvénytelen gazdagodások, átláthatatlan döntések és személyi viszonyok, offshore céghálóba kimentett vagyonok jellemzik, éppúgy, mint az egész magyar politikai és üzleti élet működését. Erre már nem lehet érvényes válasza a Fidesznek az, hogy Gyurcsány, hiszen hol van már ő? Másrészt éppen Orbán fejlesztette mesteri szintre a különalkuk rendszerét a NER-ben.
Bár Tarsoly Csaba megkapta a selyemzsinórt, hiszen ezúttal nem sikerült titokban különalkut kötnie a kormányfővel, a keményen dolgozó kisemberek pénze éppen a kormányfőnek köszönhetően úszott el (Miközben Orbán éppen a keményen dolgozó kisemberek megmentőjeként mutatja magát.)
Végeredményben a Quaestor-üggyel csak az állam, és néhány VIP-fideszes járt jól, miközben mindenki más megszívta, a fideszes kisemberek is. Szerencsére még nincs vége az ügynek, bárhogy is szeretné ezt így láttatni Orbán Viktor a közvéleménnyel. Előbb-utóbb ugyanis ki fog derülni, hogy a Quaestorral miért kivételeztek a mindenkori kormánypártok, élükön a Fidesszel.
Addig is mit mondhatnánk az üggyel kapcsolatban? Orbán szavaival szólva talán azt “az embernek kinyílik a bicska a zsebében”.
