Pénzügy

Befagyhatnak a hazai bérek

munka (munka)
munka (munka)

A magyarországi vállalatok átlagosan 2,6 százalékos béremelést terveznek idén – derül ki a Hay Group felméréséből. A mérték egyébként kevesebb, mint az idei bérajánlás, ami 3,5 százalékos volt.

Az MNB által tervezett 1,3 százalékos inflációval számolva viszont ugyanekkora bruttó reálbér-növekedést jelenthet.

Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, 2013 után az idei már a második egymást követő év lenne, amikor a bruttó bérek többet érnének, mint egy évvel korábban.

2013: reálbércsökkenés és reálbér-emelkedés egy éven belül

Hozzá kell tenni, hogy bár egy évvel ezelőtt még reálbércsökkenés rajzolódott ki, az év végén, az egyre lejjebb kúszó infláció eredményeként a megvalósult béremelések végül magasabbak lettek a decemberben a jegybank által jelzett 1,7 százalékos inflációnál.

Ugyanígy a várt idei pozitív kilátás (reálbér-növekedés) is csak az alacsony inflációs terv megvalósulása mellett válhat csak valóra.

A kis cégek sem emelenek

Nő a bérbefagyasztó cégek aránya: több mint egyötöd

Mindez annak ellenére van így, hogy tervek szerint a cégek több mint egy ötöde (22 százalék) befagyasztja a béreit 2014-ben. Az előző évhez képest ez enyhe növekedést jelent, tavaly ilyenkor „csak” 20,8 százalékuk nem tervezett béremelést.

Munkaerő- felvétel: vegyes kép

Tovább árnyalja a képet a munkaerőpiac tervezett alakulása. A felmérésben részt vevő vállalatok 22 százaléka tervez létszámnövekedést, átlagosan 9 százalékkal növelve munkavállalói számát.

Ugyanakkor a vállalatok 10 százaléka létszámcsökkentést tervez, a leépítés náluk átlagosan 11 százalék körül fog alakulni.

Bérbefagyás várható

A számokat figyelve arra a következtetésre juthatunk – magyarázza az adatokat az elemzést készítő cég regionális vezetője, Jakabos Tünde – hogy nemsokára a hazai fizetések befagyásának lehetünk szemtanúi.

Ha az utóbbi hónapokban mért rendkívül alacsony infláció továbbra is megmarad, akkor olyan jelentéktelenek lesznek a béremelések, hogy az évi néhány tizedszázalékos reálbér-növekedés ellenére a fizetések vásárlóereje nem fog jelentősen megváltozni.

Mitől lenne fordulat?

Ilyen környezetben csak egy hirtelen lendületes gazdasági növekedés hozhatna fordulatot, aminek következtében rengeteg új munkahely teremtődne, legalább bizonyos területeken munkaerőhiány jönne létre, és a cégek a bérek emelésével próbálnák a legjobb munkavállalókat megszerezni – vélte.

A jelenlegi stagnáló állapot azonban csak látszólag jó a vállalatoknak, ugyanis ilyen helyzetben nehéz a munkavállalókat motiválni. Az elkövetkező időszakban a cégek kénytelenek lesznek egyre inkább feltárni azokat a béren kívüli tényezőket, amelyek dolgozóikat az átlagos munkavégzést meghaladó teljesítményre és elköteleződésre ösztönzik.

Nettóban

Ágazati bontás: a vegyiparban és az ipari cégeknél nőnek majd a bérek

Ha ágazatokra bontjuk a felmérés adatbázisát, kiderül, hogy a leginkább mértéktartóak a pénzügyi vállalatok (bankok, biztosítók, alapkezelők) lesznek, míg a legnagyvonalúbban a vegyipari cégek bánnak majd dolgozóikkal.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az évek óta az átlagosnál alacsonyabb fizetéseket adó ipari vállalatoknál megkezdődik a felzárkózás: az ott 2014-ben megvalósuló emelések jelentősen magasabbak lesznek az országos átlagnál.

Bónuszok

A bónuszoknál nincs igazi változás az előző évhez képest: a vállalatok 84 százaléka tervez bónuszkifizetést a 2013-as év teljesítménye alapján. Viszont csupán a cégek 67 százaléka fizeti ki a teljes tervezett bónuszösszeget, 29 százalékuk kevesebbet ad.

2008-2014: a trend

Érdemes az adatsorok időbeni összevetését is elvégezni. Ezek alapján azt látjuk, hogy 2014 végén még a kedvező inflációs várakozások mellett is arra számíthatunk, hogy a bruttó reálbérek csupán a a 2008-as fizetések 97,3 százalékát fogják elérni. Tehát még ez év végén is kevesebbet fog érni a pénzünk, mint 6 évvel korábban!

A mélypont egyébként 2012-ben volt, akkor csak 94,8 százalék volt ez az érték.

(A bruttó reálbér fogalma az infláció bruttó bérekre gyakorolt hatását írja le. Ezt azt jelenti, hogy olyan reálbérrel kapcsolatos adatokat kapunk, amelyek nem foglalják magukba az adóváltozásokból fakadó, nettó béreket érintő folyamatokat.)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik