Állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése, amit jórészt a szülők fizetnek – derül ki a CIG Pannónia egyetemisták körében végzett kutatásából.
A költségek előteremtése pedig komoly anyagi terhet jelent a családoknak, mivel a szülők elenyésző része készül előre erre. A tudatos pénzügyi tervezéssel készülők fele azonban már a gyermek 8 éves kora előtt megkezdi a takarékoskodást.
A családok nem mindig tudnak segíteni
A felmérésből kiderült az is, hogy az egyetemisták 87 százalékát támogatják pénzügyileg a szülei. Ellenben kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait. Ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39 százaléka dolgozni is kénytelen.
Sok esetben azonban az a gond, hogy a szülők nem engedhetik meg maguknak a gyermek anyagi támogatását. Ebben a hallgatói körben már 72 százalék azok aránya, akik a tanulás mellett dolgoznak is.
Diákhitelt inkább az önköltséges hallgatók kérnek
A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10 százalék) és főként az önköltséges hallgatók körében elterjedt. Ők a diákhitelt igénylők között közel kétszer annyian vannak, mint az államilag finanszírozott hallgatók.
Úgy tűnik továbbá, hogy a diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik.
Forrás: CIG Pannónia
5 millióba is kerülhet a diploma
Egy-egy szemeszter összes kiadását (az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve) az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték. A tandíjat fizető hallgatóknak átlagosan 480 ezer forintra van szüksége egy félév elvégzéséhez.
A mesterképzésben is résztvevő diákoknál pedig állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt közel 5 millió forintos kiadásra lehet számítani a diploma megszerzéséig.
Nehézséget jelent
Az összes válaszadó egynegyede látja úgy, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása és még magasabb ez az arány a tandíjköteles hallgatók körében (45 százalék).
A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint szülői segítséget élvező társaik.
Még kevesen gondolkodnak előre
Az egyre jelentősebb kiadások ellenére a szülők csekély része készül csak hosszútávú takarékoskodással a felsőoktatás költségeinek finanszírozására.
Ezzel szemben azok a szülők, akik életbiztosítást választanak erre a célra, átlagosan 15 éves időtávra terveznek a cég adatai szerint. A hozzátartozók fele a gyermek 8 éves kora előtt, 12 százaléka pedig már 1 éves kora előtt megköti a biztosítást.
A szerződök fele legalább 2 millió forintos összeget jelöl meg a szerződésben (azaz legalább ennyit szeretne a gyermek egyetemi éveire összegyűjteni), de előfordul 10 millió forint feletti összeg is.
