Az európai lapok visszafogottan fogadták az eurózóna vezetőinek tanácskozásán született döntést. A paktum alapján Görögország adósságának egy részét elengedik és jelentős forrásokat biztosítanak az országnak a csőd elkerülésére.
„Amit most Görögországért teszünk, nem fogjuk megtenni semelyik más országgal” – figyelmeztetett Sarkozy a találkozó után. Görögország „gravitációs” helyzete egyedi az eurozónán belül, éppen ezért kivételes megoldást követelt – mondta a francia köztársasági elnök arra utalva, hogy az ország esetleges államcsődje mennyire súlyos következményeket vont volna maga után, legyen szó akár a közös valutáról vagy az európai bankrendszerről.
A görög államadósság alakulása – Forrás: MTI
A francia gazdasági miniszter Francois Baroin a le Figaronak tett nyilatkozatában kizárja a valószínűségét, hogy a csütörtökön elfogadott mentőcsomag után a piac mégis fizetésképtelenné minősítse le Görögországot. A gazdasági miniszter szerint a csütörtöki brüsszeli egyezmény „kivételes, mély, erőteljes, tartós és lehetővé teszi, hogy Görögország a kölcsöneit fenntartható módon tudja kezelni”. Hozzátette, hogy az egyezmény megakadályozza, hogy az adósság válság továbbterjedjen a zóna többi államaira is, és a megoldás miszerint az állami és magán befektetők is szerepet vállalnak a mentőcsomagban a jövő európai gazdasági kormányzásában is szerepet játszhat. „Sok dolog megváltozott tegnap. Ez egy történelmi találkozó volt, ami elvezet majd minket egy stabilabb Európa felé.”- mondta Barion.
A BBC szerkesztője és publicistája, Gavin Hewitt némileg szkeptikusabb hangulatú írásában leszögezi, hogy noha a magánszektor a megegyezés szerint mintegy 106 milliárd euróval száll be a segélycsomagba az elkövetkezendő 8 évben, ez a hozzájárulás önkéntes, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni. A publicista az állami hozzájárulásokkal kapcsolatban José Manuel Barroso kijelentését idézi: „Teljesen világos, hogy az állami szektor hozzájárulása kizárólag Görögország esetére vonatkozik. Ez egy különleges megoldás egy kivételes helyzetre, amit más esetekben nem alkalmazunk”. Gavin szerint az eurózóna vezetői felsorakoztatták a nehéztüzérséget, ám nem világos, hogyan lesznek képesek ezek az intézkedések lebontani Görögország hatalmasra nőtt adósság hegyeit.
A New York Times újságírói, Landon thomas és Stephen Castle az uruguayi példára hivatkoznak, amikor egy hasonló megegyezéssel sikerült kimásznia a dél-amerikai országnak az adósságcsapdából. Bár rögtön hozzáteszik, hogy Uruguay rövidtávú likviditási gondokkal küzdő ország volt, nem pedig egy csődközeli állapotban lévő fizetésképtelen állam. A görög államadósság újrastruktúrálása azonban a cikkírók szerint elfogadható megoldás lehet Európának, a görögöknek és a kötvénytulajdonosoknak is.
A brit Guardian vezércikke szerint az adósságválság kitörése óta először tűnik úgy, hogy az eurózóna vezetőinek leesett a tantusz. Ezt tanúsítja az az egyszerű egyenlet, hogy mivel Görögország világosan láthatóan nem képes a kötvénytulajdonosok kifizetésére időben, ezért nincs értelme a hitele visszafizetéséről beszélni gazdasági növekedés említése nélkül. A szerző szerint továbbá minden valutazónának szüksége van egy közös alapra is, utalva az eurózóna unikális helyzetére. Hiányolja ugyanakkor a szerző a görög „zombi bankokkal” kapcsolatos intézkedések előrevetítését, valamint az európai pénztartalékok növelését és a kamatlábak csökkentését.
