Még az õsszel szavaz az ENSZ 193 országa arról, hogy Szlovénia, Azerbajdzsán vagy kis hazánk lesz a világ legbefolyásosabb asztaltársaságának új tagja. A magyar kormány pozitív kampányt folytat, mondta Martonyi János egy háttérbeszélgetésen a sajtó résztvevõinek, csak és kizárólag magunkkal foglalkozunk, a konkurenciával nem.
Az arab kártya
A szintén közeledõ, a palesztin államiság elismerésérõl szóló közgyûlési szavazást illetõen azonban már kevésbé volt kielégítõ a válasz. Bár kérdésünkre a külügyminiszter úgy válaszolt, Magyarország elvi álláspontot képvisel a kérdésben, ez az álláspont azonban nem nyilvános (legalábbis a konkrét válasz nem az). Ráadásul korábban a külügyminiszter azt is mondta, hogy igazából nem az a fontos, hogy igennel vagy nemmel szavazunk, hanem az a lényeg, hogy az EU egységes véleményt képviseljen az ügyben. Ettõl függetlenül persze elég nagy a valószínûsége annak, hogy Magyarország igennel fog szavazni a palesztinok önálló államiságát egyoldalúan tartalmazó határozatra, hiszen már több európai szereplõ is kijelentette ebbéli szándékát, ráadásul Izrael sikeres elszigetelésének folyamata Törökország és más államok által is ebbe az irányba mutat. Bár hozzá kell tenni, hogy az elszigetelés elsõsorban szomszédaira és a közel-keleti szereplõkre vonatkozik, nem pedig nyugati kapcsolataira.
Márpedig a palesztinok egyoldalú kinyilatkoztatásáról tartott szavazáson – ha megelõzi a BT-szavazást – egy magyar igennel sikerülhet elnyerni a temérdek arab és muzulmán ország szimpátiáját. A BT-tagságról tartott szavazáson pedig minden állam szavazata ugyanannyit ér, tehát ez egy jelentõs szavazóbázis. Nem szavazat esetén diplomáciai nyereség Izrael és az Egyesült Államok háláján kívül nem nagyon teremne, de bizonyos szempontból ezzel is lehetne mit kezdeni, hiszen ez a kör mostanában egyre szûkül, tehát akik ebben a szövetségben keresnek helyet, azoknak a szerepe felértékelõdhet.
Ensz bt
A BT az Egyesült Nemzetek Szervezetének hierarchiájában a legfelsõbb szerv. A Tanácsnak 15 tagja van. Közülük 5 állandó: Kína, Franciaország, az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A többi 10 tagot kétévente választja újra az ENSZ közgyûlése. Hazánk kétszer volt már abban a szerencsés helyzetben, hogy az asztalhoz ülhetett, elõször 1968-1969-ben, másodszor 1992-1993-ban. Itt már nem csupán ajánlásokat alkotnak, amelyeket vagy betartanak a tagok, vagy nem. A BT döntései kötelezõek minden tagállam számára.
Erdõs André, Magyarország korábbi ENSZ-nagykövete lapunknak elmondta, bár a Biztonsági Tanács nem állandó tagjaként
természetesen jóval kisebb befolyásunk lenne a végleges
döntésekre, mint az öt állandó tagállamnak, ám ha kellõ felkészültséggel képesek lennénk beleszólni az olykor komoly zárt körû vitákba vagy éppen a határozati javaslatok megszövegezésébe, azzal mégis fontos szerephez juthatnánk.
Nagy lehetõség kis államoknak
A volt nagykövet szerint elõfordult már ilyen korábbi BT-tagságunk
idején, például a délszláv háború vonatkozásában, amikor a térségbeli
ismeretanyagban
kevésbé otthonosan mozgó többi BT-tagország számára fontos
információkkal tudtunk szolgálni és hatásunk volt
egyes BT-határozattervezetek szövegének módosításában. A nem állandó tagoknak lehetõségük van arra,
hogy jó odafigyeléssel és innovatív megközelítéssel hozzájáruljanak
a testületben zajló folyamatokhoz, s ha kell, módosítani tudják a
gondolkodási irányokat. Ez nagyon fontos feltétele lehet a hatékony
BT-tevékenységnek, annak szerves részét kell képezze – tette hozzá a
volt nagykövet.
A BT-tagság elnyeréséhez azonban Erdõs André szerint a kampányt idõben kellett volna kezdeni és kiterjedtebb módon kellett
volna folytatni.Ez természetesen kellõ emberi és anyagi erõforrásokat is
igényel. A már korábban tagságra jelentkezett három régióbeli ország
mellé negyedikként tényleg késõn érkeztünk, ahogyan azt a külügyminiszter mondta. Az ún. kelet-európai csoportban manapság már nincs közös regionális jelölt, tehát a BT-ben rendelkezésünkre álló
egyetlen nem állandó tagsági hely elnyeréséért intenzív lobbizást kell folytatni. Az is kérdés, hogy az EU-országok a két jelentkezõ uniós tagország – Szlovénia
és Magyarország – esetében hogyan ítélik meg teljesítményeiket,
országimázsukat, de ha netán valamennyien egy jelöltre is szavaznának,
a 193 tagú világszervezetben az csupán 27 szavazatot
jelentene.
Egységes Igen/Nem
Ami a versenyben lévõ harmadik országot (Örményország
visszalépett a jelöltségtõl), Azerbajdzsánt illeti, van egy nehezen
felülmúlható elõnye, mégpedig vallási kötõdése. Ez a jelentõs számú arab és muzulmán országok szinte biztos szavazatát jelenti számára. Ezzel az adottsággal nehéz versenyezni. Ráadásul az is az azeriek mellett szól, hogy nemrég csatlakoztak az el nem kötelezettek csoportjához, ezzel is “függetlenségük” üzenetét erõsítve. Bennük tehát nem az ún. fejlett Nyugat képviselõjét,
hanem egy fejlõdõ országot látnak, így hasonló gondolkodást és
nagyobb empátiát feltételeznek róluk az ENSZ Közgyûlésében számbeli
többséggel rendelkezõ harmadik világbeli országok.
Éppen emiatt tulajdonképpen – szigorúan csak – a BT-tagság szempontjából tényleg teljesen mindegy, hogy Magyarország hogyan szavaz majd a palesztin államiságot tartalmazó határozatról, hiszen a muzulmán világ így is inkább egy „hazai” jelöltre szavazna. Abban ugyanakkor a külügyminiszter és a volt ENSZ-nagykövet is hasonló állásponton van, hogy lényeg az, hogy az EU egységes álláspontot képviseljen a kérdésben, – ahogyan ezt a magyar külpolitika is hangoztatta – és ne legyenek másfele szavazgató államok, mert ez teljesen lerombolná az egységes külpolitika nagy nehezen tetõ alá hozott kezdeményét.
