A
tüntetők – a magyar média élénk érdeklődése közepette – mindenekelőtt
Heller Ágnest és az MSZP-t bírálták. A három héttel ezelőtt alakult
csoport – amelynek németországi magyar és német tagjai egyaránt vannak –
transzparensein a magyar demokrácia, illetve az emberi jogok védelme
mellett, a gyűlölet ellen, a párbeszédért emelt szót. A többi között
“Heller, nem lőttek”, “Tiszteletet Magyarországnak is” transzparensek
voltak láthatók.
A tüntetés kapcsán a csoport vezetője magyar
újságírók előtt azt hangoztatta: “Az emberi jogok megcsúfolásának
tartják azt, hogy azok az emberek, akik tagadják a 2006 októberi rendőri
atrocitásokat, most féltik a demokráciát.” “Az ő bajuk azonban nem a
demokrácia, hanem az, hogy most számon kérik az akkori hatalomtól, hogy
mit tettek az emberi jogokkal” – állította a tüntetők vezetője, utalva
Heller Ágnesnek egy korábbi kijelentésére, amely szerint a 2006-os
magyarországi tüntetések során senkit nem kínoztak meg.
A mintegy
80 ezres példányszámú berlini napilap “A forradalmat másként képzeltük”
mottójú kongresszusának keretében Heller Ágnes és Tamás Gáspár Miklós
azon a beszélgetésen vett részt, amelynek témája a magyar belpolitika, a
médiatörvény és az alkotmányozás volt.
Heller Ágnes a többi
között kijelentette, hogy Orbán Viktor – mint fogalmazott – bonapartista
politikát folytat, amit az tett lehetővé, hogy az elmúlt nyolc évben az
ország rendkívül meggyengült. A filozófus szerint Orbán Viktor nem
konzervatív, hanem “jobboldali radikális” politikus, akinek “retorikája
populista, de politikája nem”. A magyar miniszterelnököt azzal vádolta,
hogy “a hatalom koncentrációjára” törekszik, elfojtva minden
“ellenhatalmat”. Szavai szerint ez vonatkozik a médiára is.
A
médiatörvényt bírálta Tamás Gáspár Miklós is, a többi között azt
állítva, hogy a közszolgálati médiumok nem objektívak, az embereket
félrevezetik, nem tájékoztatják, ezért azok valójában nem tudják, mi
történik az országban. Bírálta a készülő új alkotmányt, amely szerinte
nem az alapvető jogokat hangsúlyozza.
