A külügyminisztérium ugyanakkor jelezte: a két ország pénteken biztonsági megállapodást ír alá Washingtonban. Nesztan Kitradze, a munkáspárt egyik vezetője a Rustavi 2 grúz televízió híroldala szerint sajtóértekezleten jelentette be: pártja úgy tudja, hogy Szaakasvili “mindenfajta bérleti vagy más formális szerződés nélkül, 90 évre adná át a több tízezer hektárnyi területet”, s a kérdésről már zajlanak a tárgyalások grúz tisztségviselők és az amerikai kormány között.
A fejleménnyel kapcsolatban az ellenzéki párt éberségre szólította fel a grúz társadalmat. A grúz kormány és kormánypárti képviselők cáfolták Kitradze kijelentését. Több parlamenti bizottság vezetője is leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Grúzia stratégiai együttműködéséről hamarosan aláírásra kerülő úgynevezett charta “nem irányozza elő amerikai katonai támaszpontok létrehozását Grúziában”. A dokumentumban “a két ország arra vállal kötelezettséget, hogy segítik egymást biztonságuk megteremtésében” – mondták. A tbiliszi külügyminisztérium közölte, hogy a szóban forgó kétoldalú biztonsági chartát pénteken Washingtonban írja alá a két ország külügyminisztere, Grigol Vasadze és Condoleezza Rice. Az aláírásra kevesebb mint két héttel a Bush-kormány távozása előtt kerül sor.
Az amerikai támogatással NATO-tagságra törekvő Grúzia tavaly augusztusban kísérletet tett egyik szakadár területe, Dél-Oszétia katonai erővel való visszafoglalására. Válaszul Oroszország nagyszabású ellenoffenzívában de facto grúz területeket is elfoglalt, szétzúzta a korábban Washington támogatásával fejlesztett grúz haderőket, majd elismerte Dél-Oszétia és a másik általa támogatott szakadár grúziai köztársaság, Abházia függetlenségét.
Számos megfigyelő szerint Miheil Szaakasvili kalandor katonai akciója a kaukázusi régió ellenőrzéséért folytatott amerikai-orosz vetélkedés kereteibe illeszkedett, bár Washington azt állítja, hogy megpróbálta visszatartani a grúz elnököt a támadás megindításától.
